Nagy bajban a világ, sokan keresnek megoldást, sajnos a legtöbb csak vakvágány. Magyar szempontból a gyökerekhez való visszaút jelentené a megoldást. Ezért, már jó ideje a levegőben lebeg a Szakralis uralomhoz való visszatérés, avagy a Magyar Királyság visszaállítása, amely nem más mint a Szent Korona Országa. A Magyar Királyság ebből fakadóan Apostoli. Mind erre most nem lesz kitérő téve, csak annyi hogy az Antikrisztus világának a légcsúcsában élünk s az emberi faj valószínű legsötétebb korszakában. Az emberiség mint faji megmaradásáról van szó, a civilizáció az Föld Anya rákfenéje. Ezért a teljes bukása akár az egész emberiség eltűnését jelenthetné, de még a Természet jelenlegi állapotának megsemmisítését. Aztán majd ujjá éled s el fog boldogulni nélkülünk is mint ahogy jól megvan dinoszauruszok nélkül is. De térjünk rá a tárgyra. A civilizáció fenntartói nem engedhetik meg maguknak hogy drága kis játékuk csak úgy semmibe vesszen, ezért mindig valamiképpen át kell saját magukat menteni a következő korszakba. Majd egy idő eltelte után annak is az élére állnak, s megy az egész körbe-karikába mint a veszett kutya. De ez már ki tudja hány ezer éve így folyik, mi meg csak egészítgetjük a történelem könyvek lapjain az elveszett, bukott civilizációk névsorát. Ezért jön szóba a Szakralis uralom. Csak röviden mi is lenne ez: egyenese kapcsolatban állni a Teremtővel, összhangban a Teremtett világgal és az Élet szolgálatára bocsátkozik. Egy ilyen szerves rendszerben a háttérhatalom hiányzik, nincs láthatatlan bábművész, de hogy mégis átmentse magát úgy kell tennie mintha ő lenne a hiteles. Ezért előbbször jól össze zavarja a fejekben levő dolgokat, az emberek tájékozódottságát, tudását és főleg észlelését és valóság érzését. Ennek csúcskorában élünk.