"... soha ne higgy a ruszkinak s az oláhnak"
~ Öregapám
“Amit azért az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza.”
~Máté 19:6
NEM volt, NINCS, NEM is lesz
... ilyen kéne legyen TRIA-NON, a háromszoros tagadás. Soha senki nem iktatta törvénybe, soha senki nem ratifikálta. Soha senki nem tartott be semmit. Azért nem "dicsekedhetünk" hogy van nekünk is egy szerződésünk az ellenségeinkkel amit soha nem tartottak be. A szegény amerikai indiánoknak több mint 200 ilyen Trianoni szerződésük van. Soha egy be nem lett tartva. Úgy hogy erre mit lehet mondani? Hogy mi még jól állunk ehhez képest? Ez nem egy nemzet elleni cselekedet, hanem az emberiség ellen tett leggonoszabb cselekedet. Nem csak az emberiség, hanem az emberiesség ellen. Ha az ember végig futja azt az időszakot Mátyás király halálától, 1490, észrevesszük hogy mind ez csak egy folyamat csúcsa. A hab a tortán. S minden tervszerű és kidolgozott.
Gyakorlatilag arról van szó hogy a magyar ember meg van etetve avval ami soha nem történt meg és azért van büntetve amit soha el nem követett. A magyar nemzet mindig a kényelmes bűnbak volt a nyugat számára.
Másrészt, emberi galád kezek nem szüntethetik azt meg ami égből szállt alá, ami Isten teremtménye. A Szent Korona Országát nem lehet csak úgy megszüntetni ki mint látja saját kedve szerint. A Szent Korona Országa a Szűz Anya országa, azaz Szűz Mária országa. Ha csak egy ennyivel tisztában van a magyar ember akkor már jobban látja a képet hogy mondjuk kivel állunk szemben és miért történt ami történt és pont itt és akkor. Ez egy olyan állam forma amely forrásának Istent tekinti. A Magyar királyok pedig apostoli királyok voltak. Ami azt jelenti hogy egyenesen a Teremtővel álltak kapcsolatban. Ehhez szolgált rendeltetésül a Szent Korona amely erre beavatta őket. A gubanc ott van hogy sem Európa országai, sem a Vatikán(!) ilyen hatalommal nem rendelkezett. Gyakorlatilag a Magyar Királyság hatáskört gyakorolt Vatikánra, amely jóval két ranggal alacsonyabb volt. (így a rangsor: Pápaság, Szentség, Apostol, Fiú, Atya) Újból csak hab a tortan hogy II. András óta a magyar királyok Jeruzsálem királyai is egyben és II. András Jeruzsálemet magyar fennhatóság alá helyezte.
Ezekről soha az embert nem tájékoztatják, mert akkor világossá válna a kép. De egy szó mint száz, inkább tekintsük meg Pap Gábor művészettörténész kiváló előadását erről a témáról.
"HA ISTEN VELÜNK, KI ELLENÜNK?"
„Namost amit még tudni kell. Volt egy záradéka ennek a békediktátumnak...”
„És miután azért Clemenceau is valahol ember volt, valahol a mélyén a személyiségének, egyszer csak neki is tele lett a hócipője és nyilatkozott.” „...és azt mondta, ha tudta volna, hogy ilyen hiénákkal áll szemben a románok esetében, soha nem adta volna oda nekik Erdélyt. De késő volt. Namost ezek után egy záradékot fogalmazott meg...” „Tessék megfogódzkodni. Amikor figyelmeztettem Raffayt* arra, hogy miért nem erre hivatkoznak, ez megdönthetetlen dokumentum, azt mondja, hogy tulajdonképpen tényleg, de hát honnan veszed ezt. Hát mondom, a te könyvedből. Tetőled tudom.” „...Most elmondom, hogy mi van benne. A záradék, egyértelműen, pontokba szedve rögzíti, hogy mik a nemzetiségek jogai az utódállamokban. Mindegyiknek, tehát Csehszlovákiának is, Romániának is, a Szerb-Horvát királyságnak is, ha jól tudom, még
Ausztriának is. A szerződéshez – mert ők ezt szerződésnek értelmezik – csatolták.” „Csak néhány pontját említem, mert ez egy elég sok pontból álló záradék.” „Egy. Szigorúan tilos az etnikai arányokat megváltoztatni, a most hozzájuk csatolt területeken.” „A nyelvhasználatra vonatkozóan. Hivatalos nyelv ha megfelelő a lakosság aránya, akkor mind a két nyelv kötelező feliratokban, tehát minden, ami a nemzetiségek jogaival kapcsolatban már akkor felmerült.” „Az utolsó pont pedig az volt, hogy a békeszerződés nem lép érvénybe addig, amíg ezt a záradékot valamennyi utódállam a saját parlamentjében nem fogadtatja el, nem ratifikálja és nem iktatja törvénybe. Tessék nekem válaszolni arra, hogy melyikek iktatták törvénybe? Egyetlen egy sem, a mai napig sem.” „Na most akkor tessék föltenni a kérdést: akkor érvénybe lépett-e ez a diktátum? Nem. Akkor miért beszélünk róla úgy, mintha érvényes lenne?”
„Szoktak hivatkozni a Párizsi békeszerződésre, amelyiknek már nincs ilyen záradéka. Igen ám, de folyamatosan Trianonra hivatkoznak. Tehát vigyázat, mert ez viszont tényleg benne van róla szóló irodalomban, tehát itt nincs mese, ha Trianon nem érvényes, nem érvényes Párizs sem. Ez nem vitatéma.”
„Most egyébként olvastam legújabban egy jogász fejtegetését... ...amelyik a délvidéki magyarságról mutatja ki... ...hogy magyar állampolgárok a mai napig. Tehát semmi szükség nincs itt arra, hogy egy csótány, vagy valamelyik bajtársa elismerje. Semmi szükség nincs rá. Jogilag teljesen tiszta az eset.” „Ők a mai napig magyar állampolgárok, és ő odaírja nagyon becsületesen, hogy a román-kérdést, a szlovák-kérdést nem vizsgálta közelről, de lényegileg ugyanez a helyzet. Ugyanazok a törvénycikkelyek vonatkoznak rájuk. Tehát a visszatéréskor, '38-ban ugye a Felvidék, míg '39-ben a kárpátaljai rész... ...és utána '40-ben volt a II. Bécsi döntés, tehát az hozta vissza Erdélyt, illetve hát Észak-erdélyt, csak azt a részt. Utána meg '41-ben volt a Délvidék. Mindegyik esetben, kivétel nélkül azonnal becikkelyezték a magyar parlamentben, törvénnyé vált az, hogy egyenjogú állampolgárok, nem volt kivétel, tehát ugyanúgy állampolgárok lettek, ugyanolyan jogokkal az azon a területen élő szerbek is. És nem volt olyan, amilyen a román, a csehszlovák, a dél-szláv 1921-es... ...hogy azt mondja, egy éve van az ott lakó magyaroknak, hogy eldöntsék, hogy román állampolgárok lesznek, vagy pedig megmaradnak magyarnak. Ha egy év után is azt vallják, hogy magyar állampolgárok, akkor kötelesek elhagyni az országot.”
~ Pap Gábor, trianoni előadásából
„És miután azért Clemenceau is valahol ember volt, valahol a mélyén a személyiségének, egyszer csak neki is tele lett a hócipője és nyilatkozott.” „...és azt mondta, ha tudta volna, hogy ilyen hiénákkal áll szemben a románok esetében, soha nem adta volna oda nekik Erdélyt. De késő volt. Namost ezek után egy záradékot fogalmazott meg...” „Tessék megfogódzkodni. Amikor figyelmeztettem Raffayt* arra, hogy miért nem erre hivatkoznak, ez megdönthetetlen dokumentum, azt mondja, hogy tulajdonképpen tényleg, de hát honnan veszed ezt. Hát mondom, a te könyvedből. Tetőled tudom.” „...Most elmondom, hogy mi van benne. A záradék, egyértelműen, pontokba szedve rögzíti, hogy mik a nemzetiségek jogai az utódállamokban. Mindegyiknek, tehát Csehszlovákiának is, Romániának is, a Szerb-Horvát királyságnak is, ha jól tudom, még
Ausztriának is. A szerződéshez – mert ők ezt szerződésnek értelmezik – csatolták.” „Csak néhány pontját említem, mert ez egy elég sok pontból álló záradék.” „Egy. Szigorúan tilos az etnikai arányokat megváltoztatni, a most hozzájuk csatolt területeken.” „A nyelvhasználatra vonatkozóan. Hivatalos nyelv ha megfelelő a lakosság aránya, akkor mind a két nyelv kötelező feliratokban, tehát minden, ami a nemzetiségek jogaival kapcsolatban már akkor felmerült.” „Az utolsó pont pedig az volt, hogy a békeszerződés nem lép érvénybe addig, amíg ezt a záradékot valamennyi utódállam a saját parlamentjében nem fogadtatja el, nem ratifikálja és nem iktatja törvénybe. Tessék nekem válaszolni arra, hogy melyikek iktatták törvénybe? Egyetlen egy sem, a mai napig sem.” „Na most akkor tessék föltenni a kérdést: akkor érvénybe lépett-e ez a diktátum? Nem. Akkor miért beszélünk róla úgy, mintha érvényes lenne?”
„Szoktak hivatkozni a Párizsi békeszerződésre, amelyiknek már nincs ilyen záradéka. Igen ám, de folyamatosan Trianonra hivatkoznak. Tehát vigyázat, mert ez viszont tényleg benne van róla szóló irodalomban, tehát itt nincs mese, ha Trianon nem érvényes, nem érvényes Párizs sem. Ez nem vitatéma.”
„Most egyébként olvastam legújabban egy jogász fejtegetését... ...amelyik a délvidéki magyarságról mutatja ki... ...hogy magyar állampolgárok a mai napig. Tehát semmi szükség nincs itt arra, hogy egy csótány, vagy valamelyik bajtársa elismerje. Semmi szükség nincs rá. Jogilag teljesen tiszta az eset.” „Ők a mai napig magyar állampolgárok, és ő odaírja nagyon becsületesen, hogy a román-kérdést, a szlovák-kérdést nem vizsgálta közelről, de lényegileg ugyanez a helyzet. Ugyanazok a törvénycikkelyek vonatkoznak rájuk. Tehát a visszatéréskor, '38-ban ugye a Felvidék, míg '39-ben a kárpátaljai rész... ...és utána '40-ben volt a II. Bécsi döntés, tehát az hozta vissza Erdélyt, illetve hát Észak-erdélyt, csak azt a részt. Utána meg '41-ben volt a Délvidék. Mindegyik esetben, kivétel nélkül azonnal becikkelyezték a magyar parlamentben, törvénnyé vált az, hogy egyenjogú állampolgárok, nem volt kivétel, tehát ugyanúgy állampolgárok lettek, ugyanolyan jogokkal az azon a területen élő szerbek is. És nem volt olyan, amilyen a román, a csehszlovák, a dél-szláv 1921-es... ...hogy azt mondja, egy éve van az ott lakó magyaroknak, hogy eldöntsék, hogy román állampolgárok lesznek, vagy pedig megmaradnak magyarnak. Ha egy év után is azt vallják, hogy magyar állampolgárok, akkor kötelesek elhagyni az országot.”
~ Pap Gábor, trianoni előadásából
Pap Gábor - Nagykanizsán, a Trianon-szobornál tartott beszéde 2006-ban
Háború a Nemzet Ellen
FELTÁMADÁSRA VÁRVA
Amerikai Indián Trianon.
Nekik több mint 300 Trianonjuk volt!!!
Nekik több mint 300 Trianonjuk volt!!!
Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.
- Ady Endre: A perc-emberkék után
AJÁNLOTT CIKKEK:
A Szent Korona
Szepara Pista a magyar "szeparatista"
Miért kell a magyart gyűlölni és gyűlölnie magát?
Miért kell a magyart gyűlölni és gyűlölnie magát? II
Miért kell a magyart gyűlölni és gyűlölnie magát? III
OLVASMÁNYOK:
Pap Gábor - Hívogató
A Trianoni Diktátum - francia és magyar nyelven
Botos László - Út a trianoni békeparancshoz
Botos László - The Road to the Dictated Peace
Birinyi K. Lajos- Why the Treaty of Trianon is void
A Trianoni Diktátum - Francia és Magyar nyelven
Yves de Daruvar - A Trianoni Magyar Sors
... és még mindig megszállás alatt áll a Szent Korona Országa, azóta is.
|