“Kizökkent az idő; - ó, kárhozat!
Hogy én születtem helyre tolni azt.”
~ Hamlet, 1. felvonás, 5. szín.
“A játszma végezetével, a király és a paraszt is
egyazon dobozba kerül vissza”
~ Olasz közmondás
Az ember néha eltűnődik hogyan lehet ennyi debil a világon. Mintha jönnének át más dimenzióból és nem szűnnek. Természetesen mindenki saját magát hiszi a legokosabbnak és a legszebbnek, a debil nem kivétel, sőt. Hogy is van az a mondás? Biztosan az Isten kedveli a hülyéket, azért teremtett annyit? Hát biza. Már egy tapottat sem mozdulhat az ember, ne botlodjon bele egy debilbe, de valami iszonyatos. Az értelmes, józan eszű emberek száma a bolygón biztos csak vagy száz millió körül számlálható. A társadalom minden rétege fertőzött, nem lehet maholnap már az utcára se kimenni, majd betiltják a józaneszűséget, vagy betiltják az okos kinézetélű embereket. Ha valakinek mind ez mellébeszélésnek, túlzásnak tűnik vagy megmosolyogtatónak, akkor gondolkodjon csak el azon, nem is olyan rég még a repülőkből dobták ki az olyan szemüvegeseket, mert a szemüveges okosabbnak tűnhet. Most sincs másképp, csak még nem kezdték az okosabb embereket kidobigálni az ablakon. A középkorban pedig szépen megégették, csak kis hisztit kellett csapni, s már éget is az ember alatt a máglya.
Valami elképzelhető életellenes sötét erők szabadultak el a világban, ez a korszak már egy bravúrral kezdődött felőlük, Isten Fiának felfeszítése. Jézus nem volt sem bűnöző, nem volt sem tolvaj, semmi rosszat senki ellen el nem követet, mégis keresztre került. Majd Barabást, a bűnözőt, elengedték. Azóta ez a szellemiség hatja át világunkat. És az csak a kezdet volt, azóta szüntelenül és féktelenül tombol az ember és az életellenesség. Mivel csak úgy egyenesen kimondani vagy törvénybe iktatni nem lehet, mert túl feltűnő lenne, betiltani egyenesen az emberiességet, a jó akaratot vagy a gondolkodást csak úgy nem lehet. Mert az ilyeneknek nem tetszik az élet, a lét, maga s a valóság. Csak még nem tudják túl nagy almába haraptak, a valóság megváltozhatatlan. Belefog törni bicskájuk. Az ember nem képes elpusztítani a természetet, csak a jelenlegi civilizációt, legfeljebb az emberi fajt, a természetet semmi kép. Ezt nem is lehet tudatni velük, nem is érdekli, még saját tűlelése sem érdekli már, holott pont a túlélés céljából rombol. Majd kiköltözhetnek az űrbe, süsse meg a seggüket a Nap, vagy jobban mondva fagyjon oda. Az űrbe nem fog menni a sok technológiai trükközgetés amit ezen sötét erők műveltek a Földön az utóbbi évezredek során, különböző civilizáció neve alatt. Ezeket tényleg csak attól tojnának be ha az ufók leszállnának kertjükbe.
A legnagyobb gond ellenben az hogy az emberek nem látják mind ezt, nem ismerik fel a helyzetet. Azt hiszik ez így van, ez így kell legyen. Az önámítás csapdájában szenvednek. „Ez mindig ilyen volt, ez mindig így lesz, s nem lehet változtatni rajta.” „Ilyen az élet.” Pedig nem, az élet egyáltalán nem ilyen. Hogy is vennék észre, ha már nem is emberek? Ami ma benépesíti a Földet ember néven, már régesrég nem az. Ha valakinek van két lába, két keze, feje, szeme stb stb, attól még nem ember. Előbbször is az emberiesség határozza meg az embert, a lelkivilág, a jóérzés. De számuk mintha nem fogyna, még egyensúly sincs. Mintha valahol tenyésztenék őket, s majd időnként elárasztják a világot, kiengednék őket. S mintha e körforgások, ciklusok megegyeznének a különböző ideológiák megjelenésével s csúcsosodásával. Ha van állat farm, ahol állatokat tenyésztenek, akkor kell legyen ember farm is valahol. A rossz hír az hogy maga a bolygó az. Egy egész láger! A kötelező kioktatás(!) az amivel végleg kimossák az ember agyát már gyermek korától. Ez nem más mint ember elleni bűn. De hogy az ilyen hamisságokat lefedjék, maga az életet nevezték ki bűnnek, márpedig vallási értelemben. A vallás ment el eddig legmesszebb, a legvilágosabb életellenes és emberellenes kinyilatkoztatásban. Mert a vallás az egy olyan trójai ló, amely ott lapul az ember tudatalattiában. Se nem írott törvény, se nem csak szálló beszéd, a tökéletes lelki csapda. Hisz a bibliai istenség nevében akármit meglehet tenni.
A Természet nem teremthet ennyi selejtet, a selejt az mindig egy csekély szám. Tudjuk is pontosan mennyi selejt van a Természetben, pont ugyan annyi amennyi fehér holló vagy fehér bölény. S mennyi van? Ritka, nagyon ritka. Na pont annyi a selejt a Természetben is. Hogyan? Úgy hogy a Természet egy önszabályzó rendszer, így a selejtet is egyensúlyoznia kell. A civilizációban a selejt az elfogadott, mintha az lenne a Természetes. Jobbára ez népesíti be és ez tartja fenn maga a civilizációt is. A civilizáció torzszülöttje pedig a parazita. A civilizáció pedig a természetes összhangból való kiesés eredménye. A városok, települések a civilizáció előtti időkben ideglenes szállási helyek voltak. A kővé válás amely a népmeséinkben található ebből az időkből származhatnak. Az első nagy kővé válás pedig a város államok voltak, ottan már tombolt a parazita, de mostanára már teljesen gátlástalan s az egész bolygót befedte. Mivel nincs valóság érzete és csak a számosságokban fogja fel a világot, ezért minőségileg képtelen érzékelni a világot. Ezért számára egy lerombolt ház vagy a tömeges kiirtás nem tesz különbséget. Ezt a jelenséget megtalálhatjuk a nagyon szegény családoknál is, ahol a veszekedés, civakodás a mindennapos élet része. Ilyen családban a szellemi érték háttérben szorul vagy teljesen el is tűnik, akár soha nem is létezett. Nincs éles különbség téve a vert gyermek és a berúgott ajtó között, ütöm mérgemben a gyermeket vagy az ajtót nagyjából mind egy. Vagy akár a síró gyermek vagy a búgó zenebona között, sőt, kár hogy a gyermeknek nincs távirányító, le lehessen kapcsolni. Ez egy teljesen pszichopata anyagias felfogás. Az iskolában is pszichopatára tanítják a gyermeket. Legyen versenyképes, karrierista és sikeres. Az nem számít egyike sem e fogalmak közül nem létezik a természetben. Hű bele Balázs!
Mind ennek felismerése nagyon fontos. Főleg az olyanok felismerése akik paraziták, biorobotok. Ez az alapvető emberismerethez tartozik. Azért mert valakinek jól jár a szája és látszólag sokat tud, nem azt jelenti értelmes is. Arról nem is beszelve hogy nem a ruha teszi az embert! Vagy ha valakinek még a szeme sem áll jól, ilyennel nincs mit tárgyalni. Ahogy már említve volt, a társadalom minden rétege fertőzött, az ilyen jellemvonásokat nem nehéz felismerni ha az embernek rááll a szeme. Általában az ilyeneknek torz vagy túl hangsúlyos kinézetelük van. (az izompacsirták, az elöltözött hétszépségek, a celebek) Ez a buta ember alapvető jellemzője, mindenben amit tesz túloz, ha rosszat akkor a rosszban, ha jót akkor a jóban. A hátrányos helyzetet így szeretné behozni. Egy fontos dolgot nagyon észbe kell tartani, félnek a természetes embertől és a valóságtól mint a pinty, ezért is vannak állig felfegyverkezve, mármint akik a hatalom részei. S még hogy ők hiszik magukat emberfelettinek, übermensch-nek, herrenvolk-nak vagy kiválasztott népnek. Az ember jót mulatna, ha nem lenne ennyire siralmas a helyzet. Mindenesetre mindannyiunknak drága árat kell majd fizetni a debilek okoskodásaiért. De a kilábalás felé vezető út kezdetén fel kell ismerni hogy debilekkel vagyunk körül véve, debilekkel élünk együtt, ők uralják a világot és inkább szét rombolják mint hogysem a Természet rendjét kövessék. S ez oly annyira beidegződött a társadalomban hogy debilnek lenni az elfogadott és természetesnek, józan eszűnek, jó akaratúnak lenni az szeparatizmus. Ezért az emberek valóságérzékelése eltorzult, megtompult. Hülyéskedni menő, vagánykodni kötelező. Erkölcsösnek lenni, jó érzésűnek valami elavult baromság. Közben lángokban az egész világ, kit érdekel? Jó legyen a buli. Egy teljesen debil, autista társadalom a cél ahol az ember képtelen önálló cselekedetre. Aki mégis megpróbálja, az egy különcködő. Ahogyan a színvak nem látja a színeket, a botfülű nem hallja a hangmagasságokat, a debilisek nem képesek az igazság megértésére. Az ilyen lény a tökéletes félrevezethető rabszolga aki elhisz barmikor barmit. Ha valaki csak hazugságokon élt, elveszti ítélőképességet, de ez fordítva is igaz, lehet valaki annyira jószívű, annyira szellemileg szűz, hogy az eredmény pont ugyan az.
S honnan tudhatja meg az ember ha igaza van vagy sem, ha egy adott esemény, helyzet jó e vagy rossz. Honnan vehet mintát? Mert a debil hiszi magát a józannak, s a józan eszű, természetes embert nézi debilnek, ezért mi, akik még nem vesztettük el teljesen emberi mivoltunkat, le kéne ellenőrizzük magunkat, hogyha igazán nekünk van igazunk. Ez pofon egyszerű! A Természet! Természeti mintákra alapozva nem tévedhetünk. A Természet működése tökéletes és örökké való, a hamisság csak a civilizáció terméke. De már ezt is elferdítették, hogy az élet egy versengés a túlélésért, hogy az állat egy vérengző vad stb. stb. Ez is csak egy újabb megtévesztés, nehogy az ember a Természethez forduljon. A valóság más, a természeti minták az eredetiek, a Természet a Világmindenség működését tükrözi. Ha a Természet vad akkor a Világmindenség vad, s evvel együtt maga a lét is. Vallási szempontból be is iktattak egy vad istenséget aki büntet, megver és parancsolgat, evvel letakarva a lét alapvető tételét, az összhangot. A Természetben nem a túlélésért folyik a „küzdelem”, hanem maga az összhang megvalósításáért. Mert összhang nélkül nincs élet. S a létben nincs, ábránd, nincs hamisság, nincs félrevezetés. Erre szoktuk mondani: természetes vagy természetesen. Mert az az igazi, alapvető s eredeti minta. Nem repülnek a disznók, nincsenek sárkányok, nincsenek sem démonok. Minden Természetes és összhangban áll egymással, saját magával és s a Természet többi elemével. Ez az élet igazi rendje, ez az Isteni igazság. Erre alapozva nem tévedhetünk! Az élet nem egy betegség, a civilizáció az! Lassunk most az olyan példákból amelyekből felismerhető a debil, a degenerált.
A legnagyobb gond ellenben az hogy az emberek nem látják mind ezt, nem ismerik fel a helyzetet. Azt hiszik ez így van, ez így kell legyen. Az önámítás csapdájában szenvednek. „Ez mindig ilyen volt, ez mindig így lesz, s nem lehet változtatni rajta.” „Ilyen az élet.” Pedig nem, az élet egyáltalán nem ilyen. Hogy is vennék észre, ha már nem is emberek? Ami ma benépesíti a Földet ember néven, már régesrég nem az. Ha valakinek van két lába, két keze, feje, szeme stb stb, attól még nem ember. Előbbször is az emberiesség határozza meg az embert, a lelkivilág, a jóérzés. De számuk mintha nem fogyna, még egyensúly sincs. Mintha valahol tenyésztenék őket, s majd időnként elárasztják a világot, kiengednék őket. S mintha e körforgások, ciklusok megegyeznének a különböző ideológiák megjelenésével s csúcsosodásával. Ha van állat farm, ahol állatokat tenyésztenek, akkor kell legyen ember farm is valahol. A rossz hír az hogy maga a bolygó az. Egy egész láger! A kötelező kioktatás(!) az amivel végleg kimossák az ember agyát már gyermek korától. Ez nem más mint ember elleni bűn. De hogy az ilyen hamisságokat lefedjék, maga az életet nevezték ki bűnnek, márpedig vallási értelemben. A vallás ment el eddig legmesszebb, a legvilágosabb életellenes és emberellenes kinyilatkoztatásban. Mert a vallás az egy olyan trójai ló, amely ott lapul az ember tudatalattiában. Se nem írott törvény, se nem csak szálló beszéd, a tökéletes lelki csapda. Hisz a bibliai istenség nevében akármit meglehet tenni.
A Természet nem teremthet ennyi selejtet, a selejt az mindig egy csekély szám. Tudjuk is pontosan mennyi selejt van a Természetben, pont ugyan annyi amennyi fehér holló vagy fehér bölény. S mennyi van? Ritka, nagyon ritka. Na pont annyi a selejt a Természetben is. Hogyan? Úgy hogy a Természet egy önszabályzó rendszer, így a selejtet is egyensúlyoznia kell. A civilizációban a selejt az elfogadott, mintha az lenne a Természetes. Jobbára ez népesíti be és ez tartja fenn maga a civilizációt is. A civilizáció torzszülöttje pedig a parazita. A civilizáció pedig a természetes összhangból való kiesés eredménye. A városok, települések a civilizáció előtti időkben ideglenes szállási helyek voltak. A kővé válás amely a népmeséinkben található ebből az időkből származhatnak. Az első nagy kővé válás pedig a város államok voltak, ottan már tombolt a parazita, de mostanára már teljesen gátlástalan s az egész bolygót befedte. Mivel nincs valóság érzete és csak a számosságokban fogja fel a világot, ezért minőségileg képtelen érzékelni a világot. Ezért számára egy lerombolt ház vagy a tömeges kiirtás nem tesz különbséget. Ezt a jelenséget megtalálhatjuk a nagyon szegény családoknál is, ahol a veszekedés, civakodás a mindennapos élet része. Ilyen családban a szellemi érték háttérben szorul vagy teljesen el is tűnik, akár soha nem is létezett. Nincs éles különbség téve a vert gyermek és a berúgott ajtó között, ütöm mérgemben a gyermeket vagy az ajtót nagyjából mind egy. Vagy akár a síró gyermek vagy a búgó zenebona között, sőt, kár hogy a gyermeknek nincs távirányító, le lehessen kapcsolni. Ez egy teljesen pszichopata anyagias felfogás. Az iskolában is pszichopatára tanítják a gyermeket. Legyen versenyképes, karrierista és sikeres. Az nem számít egyike sem e fogalmak közül nem létezik a természetben. Hű bele Balázs!
Mind ennek felismerése nagyon fontos. Főleg az olyanok felismerése akik paraziták, biorobotok. Ez az alapvető emberismerethez tartozik. Azért mert valakinek jól jár a szája és látszólag sokat tud, nem azt jelenti értelmes is. Arról nem is beszelve hogy nem a ruha teszi az embert! Vagy ha valakinek még a szeme sem áll jól, ilyennel nincs mit tárgyalni. Ahogy már említve volt, a társadalom minden rétege fertőzött, az ilyen jellemvonásokat nem nehéz felismerni ha az embernek rááll a szeme. Általában az ilyeneknek torz vagy túl hangsúlyos kinézetelük van. (az izompacsirták, az elöltözött hétszépségek, a celebek) Ez a buta ember alapvető jellemzője, mindenben amit tesz túloz, ha rosszat akkor a rosszban, ha jót akkor a jóban. A hátrányos helyzetet így szeretné behozni. Egy fontos dolgot nagyon észbe kell tartani, félnek a természetes embertől és a valóságtól mint a pinty, ezért is vannak állig felfegyverkezve, mármint akik a hatalom részei. S még hogy ők hiszik magukat emberfelettinek, übermensch-nek, herrenvolk-nak vagy kiválasztott népnek. Az ember jót mulatna, ha nem lenne ennyire siralmas a helyzet. Mindenesetre mindannyiunknak drága árat kell majd fizetni a debilek okoskodásaiért. De a kilábalás felé vezető út kezdetén fel kell ismerni hogy debilekkel vagyunk körül véve, debilekkel élünk együtt, ők uralják a világot és inkább szét rombolják mint hogysem a Természet rendjét kövessék. S ez oly annyira beidegződött a társadalomban hogy debilnek lenni az elfogadott és természetesnek, józan eszűnek, jó akaratúnak lenni az szeparatizmus. Ezért az emberek valóságérzékelése eltorzult, megtompult. Hülyéskedni menő, vagánykodni kötelező. Erkölcsösnek lenni, jó érzésűnek valami elavult baromság. Közben lángokban az egész világ, kit érdekel? Jó legyen a buli. Egy teljesen debil, autista társadalom a cél ahol az ember képtelen önálló cselekedetre. Aki mégis megpróbálja, az egy különcködő. Ahogyan a színvak nem látja a színeket, a botfülű nem hallja a hangmagasságokat, a debilisek nem képesek az igazság megértésére. Az ilyen lény a tökéletes félrevezethető rabszolga aki elhisz barmikor barmit. Ha valaki csak hazugságokon élt, elveszti ítélőképességet, de ez fordítva is igaz, lehet valaki annyira jószívű, annyira szellemileg szűz, hogy az eredmény pont ugyan az.
S honnan tudhatja meg az ember ha igaza van vagy sem, ha egy adott esemény, helyzet jó e vagy rossz. Honnan vehet mintát? Mert a debil hiszi magát a józannak, s a józan eszű, természetes embert nézi debilnek, ezért mi, akik még nem vesztettük el teljesen emberi mivoltunkat, le kéne ellenőrizzük magunkat, hogyha igazán nekünk van igazunk. Ez pofon egyszerű! A Természet! Természeti mintákra alapozva nem tévedhetünk. A Természet működése tökéletes és örökké való, a hamisság csak a civilizáció terméke. De már ezt is elferdítették, hogy az élet egy versengés a túlélésért, hogy az állat egy vérengző vad stb. stb. Ez is csak egy újabb megtévesztés, nehogy az ember a Természethez forduljon. A valóság más, a természeti minták az eredetiek, a Természet a Világmindenség működését tükrözi. Ha a Természet vad akkor a Világmindenség vad, s evvel együtt maga a lét is. Vallási szempontból be is iktattak egy vad istenséget aki büntet, megver és parancsolgat, evvel letakarva a lét alapvető tételét, az összhangot. A Természetben nem a túlélésért folyik a „küzdelem”, hanem maga az összhang megvalósításáért. Mert összhang nélkül nincs élet. S a létben nincs, ábránd, nincs hamisság, nincs félrevezetés. Erre szoktuk mondani: természetes vagy természetesen. Mert az az igazi, alapvető s eredeti minta. Nem repülnek a disznók, nincsenek sárkányok, nincsenek sem démonok. Minden Természetes és összhangban áll egymással, saját magával és s a Természet többi elemével. Ez az élet igazi rendje, ez az Isteni igazság. Erre alapozva nem tévedhetünk! Az élet nem egy betegség, a civilizáció az! Lassunk most az olyan példákból amelyekből felismerhető a debil, a degenerált.
AZ ARCVONÁSOK LEGFŐBB JELLEMZŐI
Figyeljük meg az élles, szúró üres tekintetet vagy másoknál a meredező tekintetet amely mintha a semmi, a végtelenbe nézne. Egyszerűen kiolvashatatlan az ábrázolatukból léki állapotuk.
A Habsburg vérfertőzés.
Az "isten" kiválasztottjai.
"Sztár vagyok, elismerem."
A celebek, a csillagok, akik mind álszemélyiségek, kitalált emberek, akárcsak a politikusok, bábuk, amelyeknek egész életük egy folytonos szerep, nem is csoda sokuk a diliházba köt ki, kábítószereznek vagy öngyilkosok lesznek. Nehéz celebnek lenni...
A celebek, a csillagok, akik mind álszemélyiségek, kitalált emberek, akárcsak a politikusok, bábuk, amelyeknek egész életük egy folytonos szerep, nem is csoda sokuk a diliházba köt ki, kábítószereznek vagy öngyilkosok lesznek. Nehéz celebnek lenni...
S nem utolsó sorban, a megengedett ellenzék.
Gyűlöletük az élet, a természetes ember ellen selejt mivoltukból fakad, s félnek nehogy kiderüljön, fény derüljön torzságukra.
A császár meztelen!
Miksa császár és "kedves" családja