MINDEN MINDIG ÚGY VAN
AHOGY A HÜLYÉK AKARJÁK
AHOGY A HÜLYÉK AKARJÁK
AVAGY VAK VEZET VILÁGTALANT
"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
Bár az elsőben nem vagyok biztos."
~ Einstein
Létezik a valóság, s létezik a valóság hivatalos változata. A valóság hivatalos változatában a Föld lapos, jön a világvége, a Világmindenséget egy megszállott, vérszomjas, bosszúálló istenség teremtette, léteznek tűzet okádó sárkányok, boszorkányok, démonok, majd a „modern” korszakban ezekből ufók lesznek, földönkívüliek, marslakók, reptiliánok. Léteznek illuminátorok, szabad kőművesek, önálló terroristák, globális felmelegedés, gyilkos méhek, vámpír denevérek, Atlantisz, Lemuria, földalatti civilizálok és ősi idegenek, mellesleg ezek az emberiséget genetikai módosítással hozták létre. A névsor majd hogy végtelen. Ez egy látszat világ, egy káprázat amely eltávolítja az embert a valóságtól s annak felismerésétől. Minden a hülyék miatt van és a hülyék fényűzése miatt. A fényűzésük egy függőség. Valóságban csak egy dolog van: vak vezet világtalant. Nem irányítják a világok reptiliánok mind amennyire sárkányok sem léteztek, a Világmindenséget sem egy dühös szakállas istenség hozta létre, s mára már „tudjuk” azt is hogy nem esünk le a Földről, mert se nem lapos és se nem véges. A lapos Fold is csak azok idők mumusa volt mint ahogy ma a korszerűbb földönkívüli idegenek támadása az emberiség ellen. A fő az hogy az embert feszültségben tartsák és az elmét elnyomás alatt. Egy olyan hamis világképet kell alkotni az ember számára amely által könnyen vezérelhető, s mivel sok a hülye, a számukra leghatékonyabbat kell. Nincs sem háttérhatalom, s a rendszer sem mindenható, amennyire a mindenható istenség sem az. Birodalmak jönnek és mennek, éppen ezért...
Most is ez folyik. Mivel esik szét az utóbbi ötszáz, s különösebben az utóbbi háromszáz éve megalakított hamis világkép, egy újabbra van szükség. Esik szét az Indoeurópai hamis eszme, az iparosodás, a hamis fogyasztói társadalom. Ha ez nem lenne elég maga az anyagiasság is és vele együtt a patriarchális erőszakkal elnyomó szellemiség. Nagy bajban van a rendszer. Nem baj, átmenti magát, mint ahogy mindig. Álruhát cserél s leporolja magát, új maszkot tesz fel s újabb humbugokat terjeszt s megjavultabb állellenségeket alakít magának. A középkorban a valláshabőrük erről szóltak, katolikus ölt protestánst, holott két maffia család harca volt (Fugger és Meddici). Jön az ocsmány (Oszmán) birodalom, ennek egyensúlyozására a Brit birodalmat szüli meg, aztán az egész világot kiirtja e név alatt, mire az majd hogy szét essen, átmentette magát az amerikai birodalomba, majd ellenfélként kitalálta a szocializmust. Mire mind két rendszer szét essen egyesítette őket, a szocializmus felszámolásával. Most hogy az „EJUH” is esik szét, mert szét esteti, átmenti magát az ázsiai birodalomba. Eddig volt USA – United States of America most lesz United States of Asia. Pont ugyan az a szörny más név alatt, más maszkban. Semmi új a nap alatt. Csak egy példa. Kapitalizmus=kommunizmus. A kommunizmusban a proletár és a munkás volt, a kapitalizmusban a középosztály és az alkalmazott. A kommunizmusban a progresszió, a haladás volt, a kapitalizmusban az evolúció, a fejlődés. Tankok helyett bankok. A kommunizmusban mindent államosítottak, mindent elloptak, majd a kapitalizmusban mindent szétosztottak maguk közt amit azelőtt elloptak, ezt hívták privatizációnak. A privát szó a latina „privere” szóból származik, jelentése megfosztás. Jaj, s jön az új világ rend! Nem, nem jön. Már régesrég itt van, volt. Úgy kb. az ókor óta. Amióta csak civilizáció létezik. A városállamok lakóinak az volt az új világ rend. S különben ez a fogalom is csak egy megtévesztő, üres fogalom, egy rend van csak, s az az élet rendje, csak az nem túl megfelelő a hülyéknek, a tudatlanoknak, mert szembe kell nézniük a valósággal, avval amik ők, s az nem túl szép látvány, még számukra sem.
Az embereket csak ámítják a sok habdumával, a sok eszmével, s halnak meg a százmilliók mint a legyek. A politika s az eszmék, felnőttek számára való esti mesék. De mind ez mi okból? A világot nagyon rég óta, évezredek óta sötét erők ejtettek rabul. Tudják, ismerik nagyon jól a Világegyetem működését, az ember szellemének csínját-bínját, ezért könnyű félrevezetni, becsapni a sok lézengő tömeget. S bármi történik, mindig átmentik magukat. Bármilyen korszak következik (értsd itten asztrológiai és csillagaszati, asztronómiai szempontból), ők úgyis csak átmentik magukat. Az emberek pedig azt hiszik hitelesnek. Most is ez történik, a végső cél egy teljes autista társadalom, ahol mindenki szereti egymást, örök béke van és együtt értés. „Szabadság, egyenlőség, testvériség.” Aki a kommunista világban nőtt fel, tudja miről van szó, repdestek a fehér galambok a nagy part rendezvényeken, világbékét hirdetve, miközben az emberek félelemben és gyötrelemben éltek. Ilyen a New Age mozgalom, az Age of Aquarius (Vízöntő Korszak) szellemiség, vagy a hippie mozgalom is ilyen volt. De, és ez ne hökkentsen meg senkit, a judeo-kereszténység is az. Ahol a Menny egy örök béke országa, ahol szeretet és béke uralkodik, hol a jó lelkek örökké élnek és boldogok.
Mivel nem lehet csak úgy a TÉVébe kiállni s mind ezt vissza vonni hogy „hát tetszik tudni mi mindig félrevezettük a világot, tudtuk hogy hazudunk és tudtuk hogy mi az igazság s még sem tettünk semmit, mert egyszerűen elvezzük ahogy az emberiség nyomorog és szenved.” Ilyet egyszerűen nem tehetnek meg, egyrészt szétesne véglegesen a játszmájuk, másrészt soha meg nem látott zűrzavar keletkezne. Most mire vár az ember? Álljon ki a Pápa vallja be hogy a judeo-kereszténység fekete mágia? Egy asztrológiai mitológiának eltorzított változata amit rettegésre és megfelelésre hoztak létre. De még saját észjárásukat sem követik, mert ha Jézus volt a Megváltó, akkor a vallási hatalom esik, nem kell templom, pap, Pápa, írott törvény, egyáltalán olyan mint rendszer. De még ezt sem tehetik meg mert vérszomjas vadállatok. Ha Jézus a Megváltó, akkor törölve lett az emberiség bűnbeesése és összes bűnei, akkor miért folyton bűnös emberről beszelnek? Bűnös az ember, bűnben fogant, bűn az élet. Hát csak úgy viccből, mert akkor az egész bukik úgy ahogy van. Ezt hívjak Antikrisztusnak. S akkor kiderül a nagy titok, az élet nem bűn, nem szenvedés. De a Buddhizmus is ide tartozik, abban is a szenvedés körforgásából kell kijutni. Tolvaj kiált tolvajt. Mivel ők bűnösök, gonoszok, ezt vetítik ki és rá az egész világra, majd jókat röhicselnek a markukba. Mint a hülye gyerek aki szart tesz a kilincsre, majd figyeli elbújva ki járja meg. Egyszerűen a debilisek Paradicsomában élünk, s aki ezt meri észre venni, na, az a rossz. Az egész élet minta amit elénk tárnak, téves úgy ahogy van.
Nem állhatnak ki az emberiség elé elmondani hogy az összes politikus csak báb, s az összes eszmét kieszelő nagy intelektüel is csak báb volt. S a sok tudományos eszme feltalálója is csak kirakati bábu. Például a Darwinizmus, az evolúció az iparosodás és a fogyasztói társadalom alapelmeléte. Nélküle senki sem menne újabb, „fejlettebb” árut vásárolni. Az „újizmus” nélküle nem létezne. Mert már gyerekként mindannyiunkba elhintették azt az észjárást amely szerint az új jobb, s a jobb csak akkor jobb ha fejlettebb, az pedig csak egy előzőleg gyengébb, egyszerűbb állapotból alakulhat ki. Ez mind úgy téves ahogy van! Példa: a Természetben melyik évszak a jobb? S melyik fejlődik ki melyikből, s melyik fejlődött ki melyikből? S főleg, melyik az első, s melyik volt az eredeti? Érthető??? Ebből idők végezetéig tartó viszályt lehetne gyártani. Mindegyik évszaknak saját szerepe van, s abban jó amit tesz s amilyen féle képen van. Most az ember mikor volt jobb? Gyermekként? Fiatalként? Vagy időskén jobb? Hát gyermekként sokkal jobban lehet futkorászni mint öregként az biztos. S fiatalként az ember erőteljes, nem mint öregként és se nem olyan tehetetlen mint gyermekként volt. Tehát öregség törölve. Nem!!! Az öregség az az állapot mikor az ember az élettapasztalatokat bölcsességgel átadathatja a gyermekeknek, a fiataloknak. Mindegyik állapot pont ugyan olyan fontos. Még csak egy példa, mi fontosabb a gyökér, a törzs vagy a fának koronája? Mi fontosabb, a látás, a hallás, a szaglás? A járás, vagy netán a beszéd? Ha sérül az egyik, sérül az egész, mert együtt egy egységet alkotnak az ember érzékszervei és részei, s ez a szerves egész, a szerves rendszer. De ha az ember mind ennek tudatában van megszűnik a sötét erők élősködése az emberiség felett. Csak nem hiszi valaki hogy úgy lefognak mondani egy szép nap mind arról amit évszázadok alatt összelopkodtak? Most is orrunk alatt az egész emberiség kifosztása zajlik, s mintha senki sem látna, s senkit sem érdekelne.
Itten tisztán kell látni a dolgokat, józan ésszel. Arról lenne szó hogy nagyon sok szellemileg éretlen emberrel (ha embernek lehet az ilyet nevezni, mert valahol kell egy vonalat húzni a között mit hívunk embernek s mit nem) osztjuk meg a Földet. Ez azt jelenti hogy az eszük működése nagyon csökkent vagy akár nem is létezik. Gondoljunk csak arra milyenek a gyermekek, amit a fejükbe vesznek azt meg is cselekszik, el is hiszik. Ha egy gyermek lát egy labdát egyből rugdosni szeretné, mint számítva ha az a labda egy akna mező kellős közepén található, majd az akna mező szélén a felnőttek csak úgy ájuldozhatnak egymás ölebe. Valahogy ilyennek kell elképzelni mind azokat is akikről szó van, akik szellemileg fejletlenek, éretlenek. Két kis de eléggé fontos különbséggel, a gyermeknél ott az ártatlanság, egy gyermek olyan kell is legyen, korának megfelelően az a természetes viselkedés. A másik hogy e szellemileg fejletlen emberek a józan eszű embert látják pont annak és olyannak ahogy éppen most körül lett írva, gyerekesnek, éretlennek. S még milyen is egy gyermek? Beszél zöldeket össze-vissza, értetlen hablatyolást, még mosolyog is az ember látva hogy ezer dolgot akar egyszerre elmondani s nem lenne elég neki három, négy száj sem. Na ilyennek látja a szellemileg értetlen, a tudatlan, a hülye a tudatos, értelmes embert is. Miért? Az egész a tudatban rejlik. A tudat az a kepésség amellyel a hallottakat átalakíthatjuk képekké, majd szépen leraktározzuk magunkban. Az idők során leraktározott kép, amely a hallottak vagy tapasztaltak során összegyúlt, alkotják majd a lelkivilágot. Gondoljunk csak egy olyan emberre aki szegényebb környezetből származik, lehetősége nem adatott hogy olvasott legyen, se nem magyaráztak meg neki soha semmit, így tájékozatlan marad. Ez egy buta ember lehet s lelkivilága szegényes. (Megjegyzés: az ilyen ember nem összetévesztendő a hülyékkel akiről itt szó esik, vagy a szellemileg fejletlenekkel, holott nagyon sokuk a szegényebb környezetből származnak. De mondjuk nem lehet ráfogni egy politikusra hogy szegény családból származna, s mégis mindannyian tudjuk milyenek.) A fejletleneknek az elmélkedés hiányos. Az ember hajlamos lenne gondolkodást mondani, de a gondolkodás az más. A Magyar nyelv végig kíséri az emberi társadalom átalakulását, méghozzá emlékezetében is megtartja azt. A gondolkodás szó a gond szóból ered. Gond, gond-ol. Mint maszat, maszat-ol, tár, tár-ol, szag, szag-ol stb. Továbbá tanácsol, marasztal, kalimpál, énekel, őszül, püföl, nyomul stb. stb. Tehát gond, gondol, gondolat és gondolkozik. Egy gond megoldása, de inkább elmélkedésről, töprengésről lenne szó, a képek megalkotásáról. Ez egy kulcs fontosságú elem. Ez a jobb agyfélteke feladata.
Tehát a tudat, az öntudat s a lelkivilág a meghatározó. Az ilyen szellemi fogyatékosok, biorobotok lelkivilágát egy mesterséges lelkivilággal helyettesítik, ez a valóság hivatalos változata. Ennek fejében ők csak ezt tartják valóságnak, aki pedig máshogyan vélekedik azt megbélyegzik ilyen, olyan jelzővel. A kép alkotás, a KÉPesség nagyon fontos. Képekben gondolkodunk, a biorobotoknak ez a lényeges elem hiányozni látszik vagy nagyon sérült. Azért jó a gyermekekkel példázni, mert a gyermekek még fejletlen állapotban vannak. A gyermek egyik pillanatban űrhajós akar lenni, máskor pedig tűzoltó. Másnap már katona, aztán már gépkocsi vezető. Értelmük fejletlensége miatt bármit el lehet hitetni velük, a Mikulástól a Mumusig. Hangsúlyozni kell, a gyermekeknél ez a természetes. Úgy hét éves korig nem képesek különbséget tenni a külvilág és a belső világ között, egy ilyen gyermeknek saját maga, az anya, a labda vagy a mesebeli szereplők pont ugyan olyan valósnak tűnnek. Ami a fejében az a valóság is, ami a képzeletéből kipattan azt valósnak is tarja. Érzékszervei iránt még nem igazán tudatos, ezért történik meg hogy lelkiállapotok között pillanat alatt tud átváltani. Ha valamit meg akar kapni, krokodil könnyekkel sír, miután megkapta, már a másik pillanatban abba is hagyja a sírást s már vigyorog. Körül-belül ennyire fejletlen emberekkel van dolgunk, azokat akik mégis testileg felnőttek, testileg érettek, de szellemileg nem, azokat fogyatékosoknak hívjuk. (idegen kifejezéssel, retard). Ezért az ilyenekkel könnyű elhitetni a világvégét, a világváltságot, az egész politikai szappanoperát ahol a politikusok pont ugyan olyan kiosztott szerepet játszanak mint egy színdarabban, vagy akár a mondva csinált történelmi események, nem is beszélve a sok áltudományról és azok képviselőiről egészen a sok eszméig (ideológiák). Az egész egy szép nagy színdarab, s mind azért van hogy a hülye józannak higgye magát, s a józan eszűt hülyének nézze.
S mind ezt miért kell fenn tartani, ezt a nagy színházat amit civilizációnak hívunk, amely nem más mint az élősködő, nihilista szellemiség fészke? A legnagyobb igazság léfedéséért:
Az embereket csak ámítják a sok habdumával, a sok eszmével, s halnak meg a százmilliók mint a legyek. A politika s az eszmék, felnőttek számára való esti mesék. De mind ez mi okból? A világot nagyon rég óta, évezredek óta sötét erők ejtettek rabul. Tudják, ismerik nagyon jól a Világegyetem működését, az ember szellemének csínját-bínját, ezért könnyű félrevezetni, becsapni a sok lézengő tömeget. S bármi történik, mindig átmentik magukat. Bármilyen korszak következik (értsd itten asztrológiai és csillagaszati, asztronómiai szempontból), ők úgyis csak átmentik magukat. Az emberek pedig azt hiszik hitelesnek. Most is ez történik, a végső cél egy teljes autista társadalom, ahol mindenki szereti egymást, örök béke van és együtt értés. „Szabadság, egyenlőség, testvériség.” Aki a kommunista világban nőtt fel, tudja miről van szó, repdestek a fehér galambok a nagy part rendezvényeken, világbékét hirdetve, miközben az emberek félelemben és gyötrelemben éltek. Ilyen a New Age mozgalom, az Age of Aquarius (Vízöntő Korszak) szellemiség, vagy a hippie mozgalom is ilyen volt. De, és ez ne hökkentsen meg senkit, a judeo-kereszténység is az. Ahol a Menny egy örök béke országa, ahol szeretet és béke uralkodik, hol a jó lelkek örökké élnek és boldogok.
Mivel nem lehet csak úgy a TÉVébe kiállni s mind ezt vissza vonni hogy „hát tetszik tudni mi mindig félrevezettük a világot, tudtuk hogy hazudunk és tudtuk hogy mi az igazság s még sem tettünk semmit, mert egyszerűen elvezzük ahogy az emberiség nyomorog és szenved.” Ilyet egyszerűen nem tehetnek meg, egyrészt szétesne véglegesen a játszmájuk, másrészt soha meg nem látott zűrzavar keletkezne. Most mire vár az ember? Álljon ki a Pápa vallja be hogy a judeo-kereszténység fekete mágia? Egy asztrológiai mitológiának eltorzított változata amit rettegésre és megfelelésre hoztak létre. De még saját észjárásukat sem követik, mert ha Jézus volt a Megváltó, akkor a vallási hatalom esik, nem kell templom, pap, Pápa, írott törvény, egyáltalán olyan mint rendszer. De még ezt sem tehetik meg mert vérszomjas vadállatok. Ha Jézus a Megváltó, akkor törölve lett az emberiség bűnbeesése és összes bűnei, akkor miért folyton bűnös emberről beszelnek? Bűnös az ember, bűnben fogant, bűn az élet. Hát csak úgy viccből, mert akkor az egész bukik úgy ahogy van. Ezt hívjak Antikrisztusnak. S akkor kiderül a nagy titok, az élet nem bűn, nem szenvedés. De a Buddhizmus is ide tartozik, abban is a szenvedés körforgásából kell kijutni. Tolvaj kiált tolvajt. Mivel ők bűnösök, gonoszok, ezt vetítik ki és rá az egész világra, majd jókat röhicselnek a markukba. Mint a hülye gyerek aki szart tesz a kilincsre, majd figyeli elbújva ki járja meg. Egyszerűen a debilisek Paradicsomában élünk, s aki ezt meri észre venni, na, az a rossz. Az egész élet minta amit elénk tárnak, téves úgy ahogy van.
Nem állhatnak ki az emberiség elé elmondani hogy az összes politikus csak báb, s az összes eszmét kieszelő nagy intelektüel is csak báb volt. S a sok tudományos eszme feltalálója is csak kirakati bábu. Például a Darwinizmus, az evolúció az iparosodás és a fogyasztói társadalom alapelmeléte. Nélküle senki sem menne újabb, „fejlettebb” árut vásárolni. Az „újizmus” nélküle nem létezne. Mert már gyerekként mindannyiunkba elhintették azt az észjárást amely szerint az új jobb, s a jobb csak akkor jobb ha fejlettebb, az pedig csak egy előzőleg gyengébb, egyszerűbb állapotból alakulhat ki. Ez mind úgy téves ahogy van! Példa: a Természetben melyik évszak a jobb? S melyik fejlődik ki melyikből, s melyik fejlődött ki melyikből? S főleg, melyik az első, s melyik volt az eredeti? Érthető??? Ebből idők végezetéig tartó viszályt lehetne gyártani. Mindegyik évszaknak saját szerepe van, s abban jó amit tesz s amilyen féle képen van. Most az ember mikor volt jobb? Gyermekként? Fiatalként? Vagy időskén jobb? Hát gyermekként sokkal jobban lehet futkorászni mint öregként az biztos. S fiatalként az ember erőteljes, nem mint öregként és se nem olyan tehetetlen mint gyermekként volt. Tehát öregség törölve. Nem!!! Az öregség az az állapot mikor az ember az élettapasztalatokat bölcsességgel átadathatja a gyermekeknek, a fiataloknak. Mindegyik állapot pont ugyan olyan fontos. Még csak egy példa, mi fontosabb a gyökér, a törzs vagy a fának koronája? Mi fontosabb, a látás, a hallás, a szaglás? A járás, vagy netán a beszéd? Ha sérül az egyik, sérül az egész, mert együtt egy egységet alkotnak az ember érzékszervei és részei, s ez a szerves egész, a szerves rendszer. De ha az ember mind ennek tudatában van megszűnik a sötét erők élősködése az emberiség felett. Csak nem hiszi valaki hogy úgy lefognak mondani egy szép nap mind arról amit évszázadok alatt összelopkodtak? Most is orrunk alatt az egész emberiség kifosztása zajlik, s mintha senki sem látna, s senkit sem érdekelne.
Itten tisztán kell látni a dolgokat, józan ésszel. Arról lenne szó hogy nagyon sok szellemileg éretlen emberrel (ha embernek lehet az ilyet nevezni, mert valahol kell egy vonalat húzni a között mit hívunk embernek s mit nem) osztjuk meg a Földet. Ez azt jelenti hogy az eszük működése nagyon csökkent vagy akár nem is létezik. Gondoljunk csak arra milyenek a gyermekek, amit a fejükbe vesznek azt meg is cselekszik, el is hiszik. Ha egy gyermek lát egy labdát egyből rugdosni szeretné, mint számítva ha az a labda egy akna mező kellős közepén található, majd az akna mező szélén a felnőttek csak úgy ájuldozhatnak egymás ölebe. Valahogy ilyennek kell elképzelni mind azokat is akikről szó van, akik szellemileg fejletlenek, éretlenek. Két kis de eléggé fontos különbséggel, a gyermeknél ott az ártatlanság, egy gyermek olyan kell is legyen, korának megfelelően az a természetes viselkedés. A másik hogy e szellemileg fejletlen emberek a józan eszű embert látják pont annak és olyannak ahogy éppen most körül lett írva, gyerekesnek, éretlennek. S még milyen is egy gyermek? Beszél zöldeket össze-vissza, értetlen hablatyolást, még mosolyog is az ember látva hogy ezer dolgot akar egyszerre elmondani s nem lenne elég neki három, négy száj sem. Na ilyennek látja a szellemileg értetlen, a tudatlan, a hülye a tudatos, értelmes embert is. Miért? Az egész a tudatban rejlik. A tudat az a kepésség amellyel a hallottakat átalakíthatjuk képekké, majd szépen leraktározzuk magunkban. Az idők során leraktározott kép, amely a hallottak vagy tapasztaltak során összegyúlt, alkotják majd a lelkivilágot. Gondoljunk csak egy olyan emberre aki szegényebb környezetből származik, lehetősége nem adatott hogy olvasott legyen, se nem magyaráztak meg neki soha semmit, így tájékozatlan marad. Ez egy buta ember lehet s lelkivilága szegényes. (Megjegyzés: az ilyen ember nem összetévesztendő a hülyékkel akiről itt szó esik, vagy a szellemileg fejletlenekkel, holott nagyon sokuk a szegényebb környezetből származnak. De mondjuk nem lehet ráfogni egy politikusra hogy szegény családból származna, s mégis mindannyian tudjuk milyenek.) A fejletleneknek az elmélkedés hiányos. Az ember hajlamos lenne gondolkodást mondani, de a gondolkodás az más. A Magyar nyelv végig kíséri az emberi társadalom átalakulását, méghozzá emlékezetében is megtartja azt. A gondolkodás szó a gond szóból ered. Gond, gond-ol. Mint maszat, maszat-ol, tár, tár-ol, szag, szag-ol stb. Továbbá tanácsol, marasztal, kalimpál, énekel, őszül, püföl, nyomul stb. stb. Tehát gond, gondol, gondolat és gondolkozik. Egy gond megoldása, de inkább elmélkedésről, töprengésről lenne szó, a képek megalkotásáról. Ez egy kulcs fontosságú elem. Ez a jobb agyfélteke feladata.
Tehát a tudat, az öntudat s a lelkivilág a meghatározó. Az ilyen szellemi fogyatékosok, biorobotok lelkivilágát egy mesterséges lelkivilággal helyettesítik, ez a valóság hivatalos változata. Ennek fejében ők csak ezt tartják valóságnak, aki pedig máshogyan vélekedik azt megbélyegzik ilyen, olyan jelzővel. A kép alkotás, a KÉPesség nagyon fontos. Képekben gondolkodunk, a biorobotoknak ez a lényeges elem hiányozni látszik vagy nagyon sérült. Azért jó a gyermekekkel példázni, mert a gyermekek még fejletlen állapotban vannak. A gyermek egyik pillanatban űrhajós akar lenni, máskor pedig tűzoltó. Másnap már katona, aztán már gépkocsi vezető. Értelmük fejletlensége miatt bármit el lehet hitetni velük, a Mikulástól a Mumusig. Hangsúlyozni kell, a gyermekeknél ez a természetes. Úgy hét éves korig nem képesek különbséget tenni a külvilág és a belső világ között, egy ilyen gyermeknek saját maga, az anya, a labda vagy a mesebeli szereplők pont ugyan olyan valósnak tűnnek. Ami a fejében az a valóság is, ami a képzeletéből kipattan azt valósnak is tarja. Érzékszervei iránt még nem igazán tudatos, ezért történik meg hogy lelkiállapotok között pillanat alatt tud átváltani. Ha valamit meg akar kapni, krokodil könnyekkel sír, miután megkapta, már a másik pillanatban abba is hagyja a sírást s már vigyorog. Körül-belül ennyire fejletlen emberekkel van dolgunk, azokat akik mégis testileg felnőttek, testileg érettek, de szellemileg nem, azokat fogyatékosoknak hívjuk. (idegen kifejezéssel, retard). Ezért az ilyenekkel könnyű elhitetni a világvégét, a világváltságot, az egész politikai szappanoperát ahol a politikusok pont ugyan olyan kiosztott szerepet játszanak mint egy színdarabban, vagy akár a mondva csinált történelmi események, nem is beszélve a sok áltudományról és azok képviselőiről egészen a sok eszméig (ideológiák). Az egész egy szép nagy színdarab, s mind azért van hogy a hülye józannak higgye magát, s a józan eszűt hülyének nézze.
S mind ezt miért kell fenn tartani, ezt a nagy színházat amit civilizációnak hívunk, amely nem más mint az élősködő, nihilista szellemiség fészke? A legnagyobb igazság léfedéséért:
AZ ÉLET INGYEN VAN
Jaj, jaj, nehogy ez kitudódjék, mert akkor a sok éretlen, fogyatékos szembe kell nézzen saját magával, s saját magukba kell tekintsenek, s nem láthatnak más mit a nagy üres sötétséget. A lelkivilág hiányát. Nekik idő nem létezik, értelem hiányában nem létezik múlt, jelent vagy jövő, nem képesek kiszámítani a következményeket, erkölcsi okait valaminek nem érzékelik, más érzelmeitől teljesen eltekintenek. Egyedüli egy dolgot tudnak, a majmolást. A szellemi tevékenység helyett pedig az adatok (információk) rögzítését. Ezt hívjuk biorobotnak. Mind ez a bal agyfélteke tevékenysége amely a sík logikával, számósággal, a csiki-csuki észjárással foglalkozik, egyetemben a részletességekkel s a csoportosítással. (bal=baj, mint baleset, balsors, balszerencse) A másik agyfélteke a jobb (mert az a jobb), a kép alkotással foglalkozik, a párosítással, az egész érzékelésével, a belátással, az előrelátással, s az érzelmekkel. Az érzékelés és az érzelmek is a képalkotással függnek össze. A bal agyfélteke működése egyszerű, amit nem ismerek nem létezik, amit nem értek az nem jó. Pont olyan mint egy számítógép. Mindig csak számítgat.
Hiába élünk egy anyagias világban, valami értékének meghatározására csak az elképzelés, a lékepézést kell alkalmaznunk. Lehet valami egy bizonyos értékű, egy másik sokszorta több, a minőséget nem feltétlenül az ára határozza meg. Az ítélőképességhez mégis csak a képzelőerő szükséges. Ez olyan mit a különböző ellentétek meghatározása, mint a hideg-meleg, fenn-lenn, lassú-gyors stb. Mind kettőt meg kell tapasztalni a másik érzékeléséért, persze mindig minden a helyzettől függ. Nem lehet túl hideg a fagyi, s habár egy ember kisebb mint egy elefánt, az elefánt kisebb mint egy felhőkarcoló. Valójában bizonyos határeseteket, szélsőségeket kell meghatároznunk, ezt mind kép formájában leraktározzuk elménkben s a sok leraktározott kép alkotja a lelkivilágot. Minél gazdagabb a lelkivilágunk, annál jobb a tájékozódásunk. Olyan pont mint egy térkép. TÉR KÉP. Minél részletesebb annál hasznosabb. Ennek hiányában a tájékozódás sérül vagy nincsen. Ezért is olyan fontos a média által erőltetett tómegtájékoztatás, jobban mondva félretájékoztatás. Mert akkor nem egész a kép, s így az embert FÉLre vezetik. Mind ez egy autista, gépies, biorobot és tudathasadásos társadalomhoz vezet. Sajnos már rég óta benne élünk, és belőle való kikószálódásáért ezeket az embereknek tudatosítaniuk kellene. A kiút a látókör tágítása, minél több tudást szerezni a világunkról, múltjáról és jelenéről, minél több műveltségek megismerése. A szempontok alkotják a valóság egészét, minden műveltség egy szempont. Minél több műveltséget és nyelvet ismer az ember, annál több szempontból látja a világot, evvel csökken a félrevezetés. Egy szóval, a valóság felismerése. A valódi tudás, és a valódi értékek persze mindig rejtettek, mert ellepi a sok félrevezető hivatalos „tudás”. Az emberiség helyzete olyan mint a szülök az elnevelt gyermekkel szemben aki zsarnokoskodik felettük, s amit ő mond és ő cselekszik az szent. Ha nem, hiszti van. S az értetlenek a gyermek, s a tudatos emberek az egész emberiség. De az egész csak egy játszma, egy megjátszás, egy káprázat, valójában csak a zsarolás, a szellemi meggyötrés és a bűntudatkeltés van. Igazi erő mind e mögött nincs. Pont mint ahogyan a kisgyermekeket ijesztgetik ha nem fogadnak szót nem hoz ajándékot Mikulás, csak Mikulás helyett a büntető szakállas istenség van. Ennyi. Egy szép nagy kidolgozott, bonyodalmas mumus.
A hülyék fejletlen érzékeléseik miatt nagy színpadiasan kell mindent megrendezni. Terrortámadások, nagy rendszer bukások, birodalmak szétesése. Olyan mint egy színdarab, csak hogy az áldozatok valósak, s az emberek saját életük szereplője. Majd ha szét esik végre a patriarchális rendszer, amit úgysem lehet a végtelenségig fenntartani, lebombázhatják még a Vatikánt is, mert az értelem hiányában csak így képesek az értelmetlenek felfogni a valóságot. Ilyen volt mikor Néró leégette Rómát, a nacik leégették saját parlamentjüket vagy a '89-es forradalom, de Bin Laden éltüntetése is, ha egyáltalán létezett olyan. De a huncut, háttérben dolgozó láthatatlan babművész, aki élvezi a játszmát sem tesz azért semmit hogy a sok lelkileg fejletlen biorobot szellemileg érjen meg. A mostani menekült áramlat sem véletlen. A menekültáramlatra sokat lehet fogni, terroristák kerültek be a menekültekkel együtt, a sok menekült révén járványok keletkezhetnek, szépen ki van ez mind találva. Halk népirtás. Miután az összes őslakost kiirtották, most már a saját maga által előállított népek és műveltségek sem jók, mintha túl eredetiek lennének, mert csak vissza lehet őket vezetni az ősi múlthoz. Ezért egy teljesen új gépies társadalom létrehozása a cél, ahol nincs semmilyen érték, nincs múlt, nincs jövő, csak egy hideg gépies világ. A sötét erőket zavarja az hogy bármennyire is elnyomnák az emberiséget, később vagy utóbb kerül egy olyan nemzedék aki fellázad ellenük mikor már nincs hova hátrálni, s ezt szeretnék kiküszöbölni. Másrészt a szélmalom ellen harcolnak, hiszen a sejtjeinkben ősi idők óta létező tudás és életerő mindig a felszínre törésre igyekszik. Ezt szeretnék kiiktatni, vagy legalábbis egy végleges gátat emelni az emberi elme és a sejtekben, zsigereinkben szunnyadó tudás között. Minden jel erre mutat, teljesen természettelen életet élünk. Otthon az ember ül, a kocsiban ül, a munkahelyen ül. Már társadalmi betegség lett a hátízület fájdalom. De mintsem mind ezt felismerni, inkább hagyjak beleroggyanni az egész emberi fajt s az egész társadalmat. S mind ezt a szervezet hogyan fogja fel? Ami nincs használva azt lebontja. Nincs az ész használva? Le lesz bontva. Nincsenek az ízületek használva? Le lesznek bontva. Nincs az izomzat használva? Le lesz bontva. Ha ez mind így folytatódik belátható időn belül, száz, kétszáz év múlva, már a kilincset sem tudják majd az emberek használni, s múzeumi tárggyá lesz, az ajtó az ónnyitódós lesz úgyis. Ez a nagy nyugati kényelem. És ez nem vicc, mert így veszlődik el az ősi tudás. A városiasodással nagyon sok tudás elveszlődött. Például a európaiak saját nyelveiket is elvesztették, a latin, szláv, germán nyelvek csak mesterséges találmányok. Ezért olyan veszélyes a Magyar, s a Magyar nyelv. Mi még egy szerves állapotú nyelvet beszelünk, amely kevésbé rongálódott. Könnyebb félrevezetni a nyugati embert, fogalmak hiányában és szavak hiányában nem tudja, nem képes saját magának megmagyarázni a valóságot. Evvel rákényszerül a valóság hivatalos változatára, s evvel visszakanyarodtunk mindennek az elejére.
Ez az oka annak is amiért nem lehet a társadalomba semmit javítani. Akkor lesz jobb ha az emberek felismerik a valóságot és azt kimondjak. Amíg ez meg nem történik, csak elpazarolt idő az egész. A nyugati világnak már úgyis lőttek, s hiába következik be majd egy pár évszázad múlva egy új korszak, a háttérben lopózó babművész már elkezdte átmenteni magát. A népek a valósággal kell szembe nézzenek egyszer s mindenkorra, a latin, szláv, germán népek el kell fogadják múltjuk hamis, humbuk, jól kidolgozott mesterséges, mendemonda mivoltát. Nyelveik mesterségesek, amelyek képtelenek az élet leírására meghatározására vagy a lét elemeinek párosítására. De mind ez elég nehéz, miután mindannyiuk felsőbbrendűnek hiszik magukat. De meg kell érteniük ez is a játszma része, mint azt is hogy nincs új világ rend, sem régi világ rend, csak az élet rendje létezik, ez ennyire egyszerű. S az életrendjét a sokszerűség határozza meg, de természetes módon, nem ez a multikulti agyrém. S szerves egészben az elemek egyenrangúak és egyenértékűek, de ameddig egy nyugati egy természetes egységes egész állapotból kiesett, nehéz neki mind ezt megemészteni. Nem lehet a végtelenségig elhallgattatni és elnyomni az őslakosokat, az ősi tudást, ha csak nem akar valaki cinkosa lenni az emberiség kipusztításában. Aztán majd ítéletkor adhatja a jobbnál jobb magyarázatokat. Mert a létben csak az marad fenn aki a létet szolgálja.
S végezetül a hülyékről még, a szellemileg éretlenek úgyis szellemileg éretlenek maradnak, akár mi történik, ezért is ők lettek a színház legjobb bábjai. Az észjárásuk kettős (dualisztikus), mindig ellentétben fog állni bármivel, ezért is értelmetlen velük vitatkozni, ők mindig csak másolni fogják a körülöttük létező világot. Ezért olyan könnyű őket befolyásolni mindenféle eszmékkel, legyen az szocializmus, nácizmus, kapitalizmus vagy liberalizmus. A következményeket úgysem fogják fel, majd mint a csintalan kisgyermek, megjátszodják mintha ott sem voltak. Ők csak ellentétekben látják a világot és csak ellentéteken keresztül viszonyulnak a világhoz. Fehér és feketében látják a világot. Ha valaki fehéret mond ők feketét, de ha feketét akkor ők fehéret. S ezért egy olyan önámításban szenvednek ami által nagyon okosnak s bölcsnek tekintik saját magukat. Holott fonákjára fordítani valamit nem nagy dolog. Ez is bizonyítja fejletlenségüket, pont mint egy kisgyermek akinek akár mit mond az ember vagy nem teszi meg vagy az ellenkezőjét cselekszi. Ennek a lét legalapvetőbb eleme tehet. Hiszen a lét a gátak áttörésére, meghaladásara van megszerkesztve, a lét létre van elhivatott nem kimúlásra, másképpen mar rég nem lenne. Világos. Vegyünk egy példát. Ha egy gyermeknek megtiltják az asztal alatt mászkálást, a következő percben úgyis az asztal alatt fog mászkálni. Ha a labdázást tiltjuk meg, akkor egyfolytában csak a labdázás fog eszében járni, mert zsigerből a felállított gátat meg akarja haladni. Így a tudatlannak is hiába papol az ember, úgyis csak ellenkezni fog. Másrészt az ilyenek már felnőttnek érzik magukat testi érettségük miatt, ez még ráadásul jön az önámításukra. S a tudatlanok ezért pont ugyan olyan viszonyban állnak a rendszerrel mint egy gyermek a felnőttel. Amit mond a rendszer azt teljesítik, pont mint egy szófogadó gyermek aki mindent megtesz amit egy felnőtt mond. E miatt nagyon nehéz őket kiábrándítani. Valahol azok a sötét erők képviselői és fenntartói is ennek a körforgásnak, mókus keréknek az áldozatai, csak hogy ők a valóságot szeretnék szétbontani, ami hát sajnos lehetetlen. Őket úgysem érdekli a milliárdok fájdalma és szenvedése, a valóságot nem is érzékelik, az elvont fogalmakat képtelenek értelmezni. Valójában olyan mintha robot űrlények vették volna át a Föld vezetését. A robotnak nincs érzelme, nincs átérzése, csak a robotikus, mechanikus működés.
Hiába élünk egy anyagias világban, valami értékének meghatározására csak az elképzelés, a lékepézést kell alkalmaznunk. Lehet valami egy bizonyos értékű, egy másik sokszorta több, a minőséget nem feltétlenül az ára határozza meg. Az ítélőképességhez mégis csak a képzelőerő szükséges. Ez olyan mit a különböző ellentétek meghatározása, mint a hideg-meleg, fenn-lenn, lassú-gyors stb. Mind kettőt meg kell tapasztalni a másik érzékeléséért, persze mindig minden a helyzettől függ. Nem lehet túl hideg a fagyi, s habár egy ember kisebb mint egy elefánt, az elefánt kisebb mint egy felhőkarcoló. Valójában bizonyos határeseteket, szélsőségeket kell meghatároznunk, ezt mind kép formájában leraktározzuk elménkben s a sok leraktározott kép alkotja a lelkivilágot. Minél gazdagabb a lelkivilágunk, annál jobb a tájékozódásunk. Olyan pont mint egy térkép. TÉR KÉP. Minél részletesebb annál hasznosabb. Ennek hiányában a tájékozódás sérül vagy nincsen. Ezért is olyan fontos a média által erőltetett tómegtájékoztatás, jobban mondva félretájékoztatás. Mert akkor nem egész a kép, s így az embert FÉLre vezetik. Mind ez egy autista, gépies, biorobot és tudathasadásos társadalomhoz vezet. Sajnos már rég óta benne élünk, és belőle való kikószálódásáért ezeket az embereknek tudatosítaniuk kellene. A kiút a látókör tágítása, minél több tudást szerezni a világunkról, múltjáról és jelenéről, minél több műveltségek megismerése. A szempontok alkotják a valóság egészét, minden műveltség egy szempont. Minél több műveltséget és nyelvet ismer az ember, annál több szempontból látja a világot, evvel csökken a félrevezetés. Egy szóval, a valóság felismerése. A valódi tudás, és a valódi értékek persze mindig rejtettek, mert ellepi a sok félrevezető hivatalos „tudás”. Az emberiség helyzete olyan mint a szülök az elnevelt gyermekkel szemben aki zsarnokoskodik felettük, s amit ő mond és ő cselekszik az szent. Ha nem, hiszti van. S az értetlenek a gyermek, s a tudatos emberek az egész emberiség. De az egész csak egy játszma, egy megjátszás, egy káprázat, valójában csak a zsarolás, a szellemi meggyötrés és a bűntudatkeltés van. Igazi erő mind e mögött nincs. Pont mint ahogyan a kisgyermekeket ijesztgetik ha nem fogadnak szót nem hoz ajándékot Mikulás, csak Mikulás helyett a büntető szakállas istenség van. Ennyi. Egy szép nagy kidolgozott, bonyodalmas mumus.
A hülyék fejletlen érzékeléseik miatt nagy színpadiasan kell mindent megrendezni. Terrortámadások, nagy rendszer bukások, birodalmak szétesése. Olyan mint egy színdarab, csak hogy az áldozatok valósak, s az emberek saját életük szereplője. Majd ha szét esik végre a patriarchális rendszer, amit úgysem lehet a végtelenségig fenntartani, lebombázhatják még a Vatikánt is, mert az értelem hiányában csak így képesek az értelmetlenek felfogni a valóságot. Ilyen volt mikor Néró leégette Rómát, a nacik leégették saját parlamentjüket vagy a '89-es forradalom, de Bin Laden éltüntetése is, ha egyáltalán létezett olyan. De a huncut, háttérben dolgozó láthatatlan babművész, aki élvezi a játszmát sem tesz azért semmit hogy a sok lelkileg fejletlen biorobot szellemileg érjen meg. A mostani menekült áramlat sem véletlen. A menekültáramlatra sokat lehet fogni, terroristák kerültek be a menekültekkel együtt, a sok menekült révén járványok keletkezhetnek, szépen ki van ez mind találva. Halk népirtás. Miután az összes őslakost kiirtották, most már a saját maga által előállított népek és műveltségek sem jók, mintha túl eredetiek lennének, mert csak vissza lehet őket vezetni az ősi múlthoz. Ezért egy teljesen új gépies társadalom létrehozása a cél, ahol nincs semmilyen érték, nincs múlt, nincs jövő, csak egy hideg gépies világ. A sötét erőket zavarja az hogy bármennyire is elnyomnák az emberiséget, később vagy utóbb kerül egy olyan nemzedék aki fellázad ellenük mikor már nincs hova hátrálni, s ezt szeretnék kiküszöbölni. Másrészt a szélmalom ellen harcolnak, hiszen a sejtjeinkben ősi idők óta létező tudás és életerő mindig a felszínre törésre igyekszik. Ezt szeretnék kiiktatni, vagy legalábbis egy végleges gátat emelni az emberi elme és a sejtekben, zsigereinkben szunnyadó tudás között. Minden jel erre mutat, teljesen természettelen életet élünk. Otthon az ember ül, a kocsiban ül, a munkahelyen ül. Már társadalmi betegség lett a hátízület fájdalom. De mintsem mind ezt felismerni, inkább hagyjak beleroggyanni az egész emberi fajt s az egész társadalmat. S mind ezt a szervezet hogyan fogja fel? Ami nincs használva azt lebontja. Nincs az ész használva? Le lesz bontva. Nincsenek az ízületek használva? Le lesznek bontva. Nincs az izomzat használva? Le lesz bontva. Ha ez mind így folytatódik belátható időn belül, száz, kétszáz év múlva, már a kilincset sem tudják majd az emberek használni, s múzeumi tárggyá lesz, az ajtó az ónnyitódós lesz úgyis. Ez a nagy nyugati kényelem. És ez nem vicc, mert így veszlődik el az ősi tudás. A városiasodással nagyon sok tudás elveszlődött. Például a európaiak saját nyelveiket is elvesztették, a latin, szláv, germán nyelvek csak mesterséges találmányok. Ezért olyan veszélyes a Magyar, s a Magyar nyelv. Mi még egy szerves állapotú nyelvet beszelünk, amely kevésbé rongálódott. Könnyebb félrevezetni a nyugati embert, fogalmak hiányában és szavak hiányában nem tudja, nem képes saját magának megmagyarázni a valóságot. Evvel rákényszerül a valóság hivatalos változatára, s evvel visszakanyarodtunk mindennek az elejére.
Ez az oka annak is amiért nem lehet a társadalomba semmit javítani. Akkor lesz jobb ha az emberek felismerik a valóságot és azt kimondjak. Amíg ez meg nem történik, csak elpazarolt idő az egész. A nyugati világnak már úgyis lőttek, s hiába következik be majd egy pár évszázad múlva egy új korszak, a háttérben lopózó babművész már elkezdte átmenteni magát. A népek a valósággal kell szembe nézzenek egyszer s mindenkorra, a latin, szláv, germán népek el kell fogadják múltjuk hamis, humbuk, jól kidolgozott mesterséges, mendemonda mivoltát. Nyelveik mesterségesek, amelyek képtelenek az élet leírására meghatározására vagy a lét elemeinek párosítására. De mind ez elég nehéz, miután mindannyiuk felsőbbrendűnek hiszik magukat. De meg kell érteniük ez is a játszma része, mint azt is hogy nincs új világ rend, sem régi világ rend, csak az élet rendje létezik, ez ennyire egyszerű. S az életrendjét a sokszerűség határozza meg, de természetes módon, nem ez a multikulti agyrém. S szerves egészben az elemek egyenrangúak és egyenértékűek, de ameddig egy nyugati egy természetes egységes egész állapotból kiesett, nehéz neki mind ezt megemészteni. Nem lehet a végtelenségig elhallgattatni és elnyomni az őslakosokat, az ősi tudást, ha csak nem akar valaki cinkosa lenni az emberiség kipusztításában. Aztán majd ítéletkor adhatja a jobbnál jobb magyarázatokat. Mert a létben csak az marad fenn aki a létet szolgálja.
S végezetül a hülyékről még, a szellemileg éretlenek úgyis szellemileg éretlenek maradnak, akár mi történik, ezért is ők lettek a színház legjobb bábjai. Az észjárásuk kettős (dualisztikus), mindig ellentétben fog állni bármivel, ezért is értelmetlen velük vitatkozni, ők mindig csak másolni fogják a körülöttük létező világot. Ezért olyan könnyű őket befolyásolni mindenféle eszmékkel, legyen az szocializmus, nácizmus, kapitalizmus vagy liberalizmus. A következményeket úgysem fogják fel, majd mint a csintalan kisgyermek, megjátszodják mintha ott sem voltak. Ők csak ellentétekben látják a világot és csak ellentéteken keresztül viszonyulnak a világhoz. Fehér és feketében látják a világot. Ha valaki fehéret mond ők feketét, de ha feketét akkor ők fehéret. S ezért egy olyan önámításban szenvednek ami által nagyon okosnak s bölcsnek tekintik saját magukat. Holott fonákjára fordítani valamit nem nagy dolog. Ez is bizonyítja fejletlenségüket, pont mint egy kisgyermek akinek akár mit mond az ember vagy nem teszi meg vagy az ellenkezőjét cselekszi. Ennek a lét legalapvetőbb eleme tehet. Hiszen a lét a gátak áttörésére, meghaladásara van megszerkesztve, a lét létre van elhivatott nem kimúlásra, másképpen mar rég nem lenne. Világos. Vegyünk egy példát. Ha egy gyermeknek megtiltják az asztal alatt mászkálást, a következő percben úgyis az asztal alatt fog mászkálni. Ha a labdázást tiltjuk meg, akkor egyfolytában csak a labdázás fog eszében járni, mert zsigerből a felállított gátat meg akarja haladni. Így a tudatlannak is hiába papol az ember, úgyis csak ellenkezni fog. Másrészt az ilyenek már felnőttnek érzik magukat testi érettségük miatt, ez még ráadásul jön az önámításukra. S a tudatlanok ezért pont ugyan olyan viszonyban állnak a rendszerrel mint egy gyermek a felnőttel. Amit mond a rendszer azt teljesítik, pont mint egy szófogadó gyermek aki mindent megtesz amit egy felnőtt mond. E miatt nagyon nehéz őket kiábrándítani. Valahol azok a sötét erők képviselői és fenntartói is ennek a körforgásnak, mókus keréknek az áldozatai, csak hogy ők a valóságot szeretnék szétbontani, ami hát sajnos lehetetlen. Őket úgysem érdekli a milliárdok fájdalma és szenvedése, a valóságot nem is érzékelik, az elvont fogalmakat képtelenek értelmezni. Valójában olyan mintha robot űrlények vették volna át a Föld vezetését. A robotnak nincs érzelme, nincs átérzése, csak a robotikus, mechanikus működés.