„Bukdozásaim haszon nélkül nem maradtak, sőt örömmel tapasztaltam, hogy mindenütt többet találtam, mint kerestem, elannyira, hogy csakhamar általlátóm azt, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja; mert nyilván tapasztalóm azt, hogy a legközönségesebb természeti tárgyoknak nevezeteit nemcsak az igen rokon déli és keleti, de még az egészen idegeneknek vélt európai nyelvekben is
általában magyar gyökerekbül lehet származtatni.”
~ Berzsenyi Dániel, A Magyar Nyelv Eredetiségérül (1776 – 1836, költő)
„A magyar nyelv ősnyelv, ha csak nem, az ősnyelv.”
~ Varga Csaba (1945 – 2012, nyelv és íráskutató)
„Olyan mintha a magyar nyelv egy egységes nagy dolog lett volna és szétrobbant.
S ez mindenfele belát a nyelvekbe.”
~ Kiss Dénes (1936 – 2013, költő, műfordító, nyelvkutató)
általában magyar gyökerekbül lehet származtatni.”
~ Berzsenyi Dániel, A Magyar Nyelv Eredetiségérül (1776 – 1836, költő)
„A magyar nyelv ősnyelv, ha csak nem, az ősnyelv.”
~ Varga Csaba (1945 – 2012, nyelv és íráskutató)
„Olyan mintha a magyar nyelv egy egységes nagy dolog lett volna és szétrobbant.
S ez mindenfele belát a nyelvekbe.”
~ Kiss Dénes (1936 – 2013, költő, műfordító, nyelvkutató)
A Magyar nyelv a nyelvek anyja! Érdekes képpen, az összes nyelvet magában tartalmazza, mint ahogyan drága hazánk is, a Kárpát Haza, kicsiben tartalmazza a nagy világot. Ez a MAG. Itt él a MAG nép és a MAG nyelvet beszéli! Ez nem csak ősi, hanem egyetemes is. Ez egy minőség. Nem kell meghőkölni ha Magyar szavakra vagy szógyökökre bukkan az ember a világ bármelyik nyelvében. MAG-uk értik? Berzsenyi nem tévedett! A Sumér, Szanszkrit, Tamil, Ó-kínai vagy Etruszk egyaránt Magyar.
Felejtse el mindenki az „ó” Görög, egyiptomi, római nyelvet s az úgy nevezett műveltséget. Ezek ócska(!) viccek. Nem igazán nyelvek, hanem szervetlen, szótár, birodalmi nyelvek, amelyek az embert létével és gondolkozásával együtt beskatulyázzák. Evvel szemben a Magyar nyelv szerves és töprengésre serkent, így megadva a lehetőséget a lelki fejlődésre és a tudat tágítására! A lényeg, hogy a Magyar volt az átadó és nem az átvevő!!! Az összes, úgy nevezet „indoeurópai” nyelv a ma Magyarnak nevezett ősnyelvből származik. Ahogyan Varga Csaba is fogalmazott, „Más nem is volt”, „...a meghökkentő az lenne, ha ez nem így volna.” Akinek ez nem tetszik, járjon utána!!! Csak ha az ember az északi sarkon keres oroszlánt, nem fog találni... Csak az „akad-émikusok” állandóan „akad-ékoskodnak”, s velük együtt az elámított sokaság. A szervesből lesz a szervetlen és nem fordítva!!! Egyelőre a szerves fából lesz a szék, és nem a székből a fa!!! A törzsből származik az ág és nem fordítva! Pont. S nem az a baj hogy egyesek ezt nem értik vagy nem fogadják el, hanem hogy megvetik, nevetségesnek tartják, sőt, még hadakoznak is ellene. Itt most álljon néhány példa mind ennek egyszerű bizonyítására. A nyelvészet jobb megértéséhez olyan könyvek ajánlottak mint például : Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára (1862). Varga Csaba – Szavaink a múltból (Fríg kiadó, 2010) További szerzők: Kiss Dénes, Végvári József, Czakó Gábor, Borbola János.
STN – iSTeN - SáTáN. Ez így van, bármennyire meglepő lenne! Egy nap 24 órából áll. Nappalból és éjszakából. (12+12) Két fél alkot egy egészet. Nő és férfi. Ennyi. Az iSTeN magas hangú, magas rezgésű, közel a Teremtő forráshoz. (itt, ide, ez stb) SáTáN mély hangú, mély rezgésű, messze a Teremtő forrástól. (ott, oda, az stb.) Továbbá őSTan, öSZTöN vagy eSZTeNDő, iSTeNiDő. Angolul „instinct”, Olaszul „insinto”. Öreg Isten – öreg, az örök. Aki öreg, az általában ősz, mint az évszak, az is ősz! Mert elveszti a Természet színét és lehullajtja leveleit. S ebből az Öreg Istenből alakul ki a mai téves(!!!) elnyomó férfijogú (patriarchális) istenkép. Aki ősz, azaz ős!!! Akinek e szavak egységet alkotnak, az ős istenképet alkot magának. Akinek nem, az csak egy ősz istenséget képezhet magának. Így jár kinek nem szerves a nyelve, nem szerves a gondolkodása. Nem csoda az Élet által veszélyeztetve érzi magát. Ezután félelmében félmajom ősökét képzelget magának s főleg másoknak.. Holott, az ősember egységben és összhangban élt a Teremtéssel. Szervesen. SZeRVeS – SZaRVaS. A Csodaszarvas amelyt Hunor és Magor űz, a szerves Életet!
SEJT – Angol: CELL. Német: ZELLE. Olasz: CELLULA. A szó gyök a SEJ, hangváltozás által S->SZ az Angolban és S->CS az Olaszban. De csak Magyarul SEJ-lik valami, csak Magyarul SEJT-ünk! Csak a Magyarban van SEJT-ELEM! Angolul sejteni az „guess”, míg Olaszul „indovinare”, Németul „gefühlen.”
HÁZ – Angol: HOUSE. Német: HAUS. Olasz: CASA (H->C). Hát persze! Mi vettük át a „művelt nyugattól ezt is.” S a HO szógyököt, melyen alapszik e szó, honnan vettük át? Miért kell mindig mindent máshonnan eredeztetni? A HO gyök takarást, fedést, burkolást jelent. Innen a „huny” szavunk, ha lehunyjuk szemünket. Azaz, lefedjük. A HAJ is fed, takar. Angol: HAIR. Német: HAAR (H->B, BuR-ok, aBR-osz!). Olasz: CAPELLO. A hányni, hányás ugyan csak takarást jelent. Szalmát hányni. Az ember a székbe hányja magát. A ruhát a szekrénybe hányni. S a leghasználtabb, amire mindenki gondol, az a gyomor felöklendezése, az is hányás. De a falra hányt borsó, az falra, falnak dobott borsó. A ház jelentésében hasonló a haz-ug vagy han-ta szavunk. Az igazságot lefedni, letakarni. A hon (hun!!!) és haza is burkolást, fedést jelent.
FÉL – félelem (fél-elem). Nem egész. Kételyes. Két-ség – egy-ség. Angol: FEAR, FRIGHT. Német: FURCHT. Olasz: PAURA. Az Angol, Német s Olasz csak félelmet, rettegést jelent. Angolul a fél az „Half” (FL – LF gyökfordulat). Német: Halb, Hälfte. Olaszul pedig „Mezzo, Meta”.
LOP – Angol: ROB. Németül: RAUBEN. Olasz RUBA. A szógyök a „ló”. Aki lop, az lopózik! Lovas nemzet lévén a Magyar, e szóban is megtalálható a ló! A lopakodás nem volt semmi más mint ló háton kúszva mászni és elbújni. Angolul a ló HORSE, Varga Csaba szerint ez a Magyar „horzs”, mint horzsolni. Észlehető egy esetleges R-L hangváltást. Olaszul ugyan „CAVALLO”. Aki ebben nem hallja meg a ló szavunkat... Érdekes hogy a „cavallo” fordítva olvasva a hangtorzulás törvényeit betartva, mintha a „lovag” szavunkra bukkannánk. (CaVaLLo – LoVaG. C (olvasd K)->G) De a rabol szavunk is ebből származik. A rab általában egy ellopott személy. E hangváltozást igazolja a lobban – robban szavunk. A ló alapjában mozgást jelent. Lebeg (levegő – lebegő). Láng – leng. Lohol, liheg stb. Németül a „das ROSS, die RÖSSER, die ROSSE” paripát jelent.
LOBOGÓ – Angolul: FLAG. Németül: FLAGGE. Olaszul: BANDIERA. Lobogó, mert lobog, libeg. Világos! Lobog-lebeg. Ahogy a levegő a lebegő. Ne tévesszen meg senkit ha az Angol és Német szavak f-el kezdődnek. Ez a P-B-V-F hangcsalád és B->F hangváltozás történik, gyökfordulással együtt. LoBoG – BoLoG -> FLaG. S a BoLoG az a bólogat! Szóval, mozgatja fejét előre-hátra, jobbra-balra, mint a szél a zászlót. Az csak ráadás hogy Angolul a repülés „fly, flight”. Németül „flug, fliegen”. Olaszul „volo”. A „leb, lev” szógyök fordítva „vol” lett az Olaszban és FL az Angolban és Németben. Innen sok más szó is mint a levitáció vagy a láng, ami Angolul „flame”. Németül „flamme”. Olaszul „fiamma”. (kiesik az „l” hang) A láng is leng, ugyebár. Csak Magyarban függenek össze a szógyökök és a rájuk épülő fogalmak! Németül a levegő „luft”! De Angolul és Olaszul már „air” és „aria”.
HITEL – Angol, Német, Olasz CReDiT. Hangugrás, H->C, T->D, L->R. HiTeL – CiDeR – CReD(o). A „credo” valójában hitet jelent, hitvallást esetenként, ez Angolul „faith”. Aki hisz az „believer”. Olaszul ugyan csak azt jelenti. Magyarban a „hit” gyökkel kezdődő szavak csak özönlenek: hit – hitves, hitsors, hitvány. A hiú szavunk is ugyan azon gyökből ered. A Német hit „Glaube”.
NYUGALOM – Angol: CALM. Olasz: CALMO. Az első, „nyu” hang lekopott. Az „alom” nem használatos szó, elenben magas hangú változata annál inkább ismertebb. eLeM. Tehát, nyugalom – nyugelem. Hatalom – hatelem, az ami hat, hatásos. Fogalom – fogelem, az ami fog, ami tart, megtart. Például a fogadalom (fogadelem) amit az ember meg fogad. S így lesz nyu-g-alom -> galom -> calm. Hasonló példa Angol nyelvben: gurul -> gu-rul -> rul -> „roll”. Cserép -> cser-ép -> cser -> „jar”. Cser=ker (kerek, kerék), kör. Pl: cser-esznye. (Angol: cherry, Német: kirsche, Olasz: ciliegia (R->L)) Rokon -> r-okon -> okon -> „akin”.
INT – e szógyökre sokszor rábukkanhatunk. Angol: INTENTION. Olasz: INTENZIONE. Mély hangú alakban Olaszul „andare”, ami Magyaul „andalog”. Vagy Angol „entrance, Olasz „entrata”. Bejárat, azon indulunk ki és be. De elvezet egészen az int-ézmény, int-ézet szóhoz is (Angol „institution”, Olasz „instituzione”). Egy intézetben általában elintéznek valamit, s oda járnak az emberek e célból. E szógyök a mozgást jelenti, az intést, az indulást, indítást stb. Az ín is mozog, ahogy az ing is inog! S mi köze az ingnek és az ingerültségnek? A mozgás. Aki ingerült az folyton mozog!
KÉPTELEN – Angol: INCAPABLE. Olasz: INCAPABILE vagy INCAPACE. Egyértelmű hogy melyik az eredeti, az ősi. Mi a képtelen jelentése? Nincs fogalma valamiról, nem tud képet alkotni valamiről. A kép Angolul „image”, Olaszul „imagine”.
PÓR – Angol: POOR. Olasz: POVERO. A pór nép kifejezés a porban elő népre utal, a szegény emberekre. Angolul „dust”. Németul „staub”. Olaszul „polvere”. Némi rokonság van az Olasz szóval ez esetben. Nem biztos ők képesek e összefüggésre rálátni. Olaszban a V (poVero) díszítő hang, mint zűr – zaVar, hős – heVes, kar – kaVar (magas hangon ker – keVer). Kar, ker = kör. Angol poorhouse – pórház, szegények otthona.
GYÖKÉR – Angol: ROOT. Olasz: RADICE. Ebben az esetben is látszik hogy az Olasz nyelv kevesebb torzuláson ment keresztül mint az Angol. Az Angolban zömivel találhatók úgy nevezett Latin szavak, fordítva ez már nincs. Angolul a „radical” is erre utal. Angolban a gyökér szóból (root) egyszerűen elveszett a „k” hang, így lesz „gyökér -> györ”, GY->T hangváltással, majd gyökfordulattal „root”. Az Olasz marad, csak hangugrás történik, GYöKéR – RéGYöK – RaDiCe. Mondjuk, lehetett volna ez is egy szép Magyar szó, gyökér helyett: regyök, rögyök. De elégedjünk csak meg a ReTeK-kel! (Angol „radish”, Német „rettich”, Olasz „radicchio”)
S ha már a gyökérnél tartunk, akkor nem utolsó sorban legyen MAG. Habár az Angolban „seed”, Németül „samen”, Olaszul „seme” (Latin „semen”), ami nem más mint a szem! Egy mag szem. Egy szem mag. Szemecske, szemcse. Azonban az Olaszban a Latinon keresztül amely az Etruszkból származik, s Olasz tudósok szerint (Mario Alinei) az Etruszk egy ősi Magyar tájnyelv, létezik egy NUCA, NUCLEUS. (Olasz noce, nucleo) Ami diót és valaminek magját jelenti. Angolul „nut”. Németul „nuss”. A MaG fordítva GoM, GaM: gamó, gém, gumó. Továbbá gomb, gomba, gombóc. Mind kerekséget fejeznek ki. Ráadásként a Kun (Hun) fordítva NuK, ugyan az „nuca, nucleus”. Tehát MAG. (MaG->GoM->HuN, KuN)
Sok helyen található meg e szavunk más nyelvekben, s mind a magságra, a magasságra, magasztosságra utalnak. Álljon itt néhány példa:
Mac / Mc – mag. A Skót nevekben, amely az apai hovatartozásra utal, akárcsak a magyar “fi”. Apafi, Pálfi, Mihályfi.
Mace – jogar, kormánypálca. Őseink jogarokkal keltek, jártak.
Macro – négyrendű, nagyrendűség (Macro–Micro).
Madam – (nagy-ságos)asszony, úrnő.
Madge – Magy, Margitka. Vagy Maggie – Magi, Magda.
MAGI (Magic) – Magi, Mágus (Olasz MAGO – mágó/magó, mágus). Tehát Magus – Mágus.
Magistral – hatósági, mesteri, parancsoló, fennkölt. És Magistrate – elöljáró, rendőrbíró.
Magma – felszín alatti, olvadt kőzetanyag. A felszínre kerülő magma neve, láva. (Láva – leves!)
Magnanimous – nagylelkű, nemes, nemes gondolkodású.
Magnate – mágnás, főúr.
Magnet – mágnes, vonzás. És Magnetic – mágneses, vonzó, elragadó.
Magnificent – nagyszerű, fenséges, pompás.
Magnitude – nagyság, terjedelem, fontosság.
Magnum – valami nagy méretű.
Maximum – legnagyobb, legfőbb. Maximus – nagyságos. (Max=makz, magz. A mák, makk is egy mag!)
Maharaja – maha raja, maha(sztosság/sztos) (ki)rája (magasztos király, magasztosság királya. Nagy király. mahant=nagy, rajan=király).
Majesty – felség, magasztosság.
Major – őrnagy, nagyobb, fontosabb. Majority – többség.
Majuscule – nagy betű, kezdőbetűk.
Mayor – polgármester.
Matriarch, matriarchal – anyajogrendű, anyajogú. Szanszkrit „Matr”, Latin „Mater”, Német „Mutter”, Angol „Mother” – Magyar (!!!) (lásd Magyar Adorján, Grandpierre Atilla)
Matthew – Máté. Matthias – Mátyás.
Mature – érett.
Maud – Magda.
Mohamet – Mohamed (magasztos, Moh=Mag, nagy, mag-as. Gondoljunk mohó szavunkra!. Med, Méd=a Méd korezmiai Magyarok neve volt. Hasonló példa: Prométheusz – Pro-méthe-usz. Pro=piro, avagy tűz. Méthe=Méde. -us(z) toldalék. Tehát Prométheusz=Piro Méda, Tűz Méda, Tűz Magyar) (lásd Grandpierre Atilla)
Ráadás: Mind ezekből világosan látszik hogy csak a Magyar nyelvvel lehet a többi nyelvet megfejteni!
A Magyar nyelv a nyelvek anyja!
FÉNY – „fine” (Angol), magyarul finom. Ellenben F<->B, NY<->N, bűn – bane (Angol) – bánat. Bane (Angol) – pain (Angol) – péntek. Latinosan, penitencia. A bűn sötétet jelent, valami kellemetlent. Azonos gyökű a bűz, büdös szavunk.
FIGYEL – videó, visual! A figyel szavunk a Czuczor-Fogarasi értelmező szótár szerint az „ügy” gyökből származik. Aki nézve ügyel, az figyel. Eltorzulással átmegy Latinban mint videó, visual. Aki ügyel, annak ügye van, s akinek ügye van, az ügyes. Olaszul ez „audace”, Latinul „audax”, bátor, merész, elbizakodott jelentéssel. Mind két szó esetében, a Magyar ember kiejtésben nehézséget nem lel. Ami fordítva nem mondható, sem az „ü”, sem a „gy” hang se léteznek, nem képesek kiejteni. Egy hasonló példa a rádió, mely nem más mint a ragyo(gó) szavunk eltorzulása! Ami ragyog, az szétsugárzóan terjed. (lásd Végvári József)
ELEM – újból „állítólagos” Latin átvétel, az „elementum”. Az elem lehet valaminek az eleme, része. Ilyen az elem is, amit az elem-lámpába teszünk például. Csak hogy, gyöke az „él” szavunk. Latinul az élet az vita. (VITA! - vitatkozni? Nagyon érdekes.) S ez úgy keletkezik mint az él és eleve, eleven; fél és fele; kér – keres. Magyar nyelvben sok „elem” van. Szer – elem, szerelem. Kegy – elem, kegyelem. Tűr – elem, türelem. Az elem mély hangú változata az „alom”, s ilyen szavakat alkot: Szán – elem, szánalom. Alk – elem, alkalom. (lásd ALK címszó a Czuczor-Fogarasi szótárban.) Úr – elem, uralom. Bíz – elem, bizalom. Vagy egyik legnépszerűbb: él – elem, élelem. Az elem amely életet ad! Mély hangú változata: alam-izsna! Idegen nyelvekben ez „aliment” Angolul, „alimento” Olaszul, s csak hangtanilag tér el az elemi „element-um” szótól. Ennyire egyszerű.
STN – iSTeN - SáTáN. Ez így van, bármennyire meglepő lenne! Egy nap 24 órából áll. Nappalból és éjszakából. (12+12) Két fél alkot egy egészet. Nő és férfi. Ennyi. Az iSTeN magas hangú, magas rezgésű, közel a Teremtő forráshoz. (itt, ide, ez stb) SáTáN mély hangú, mély rezgésű, messze a Teremtő forrástól. (ott, oda, az stb.) Továbbá őSTan, öSZTöN vagy eSZTeNDő, iSTeNiDő. Angolul „instinct”, Olaszul „insinto”. Öreg Isten – öreg, az örök. Aki öreg, az általában ősz, mint az évszak, az is ősz! Mert elveszti a Természet színét és lehullajtja leveleit. S ebből az Öreg Istenből alakul ki a mai téves(!!!) elnyomó férfijogú (patriarchális) istenkép. Aki ősz, azaz ős!!! Akinek e szavak egységet alkotnak, az ős istenképet alkot magának. Akinek nem, az csak egy ősz istenséget képezhet magának. Így jár kinek nem szerves a nyelve, nem szerves a gondolkodása. Nem csoda az Élet által veszélyeztetve érzi magát. Ezután félelmében félmajom ősökét képzelget magának s főleg másoknak.. Holott, az ősember egységben és összhangban élt a Teremtéssel. Szervesen. SZeRVeS – SZaRVaS. A Csodaszarvas amelyt Hunor és Magor űz, a szerves Életet!
SEJT – Angol: CELL. Német: ZELLE. Olasz: CELLULA. A szó gyök a SEJ, hangváltozás által S->SZ az Angolban és S->CS az Olaszban. De csak Magyarul SEJ-lik valami, csak Magyarul SEJT-ünk! Csak a Magyarban van SEJT-ELEM! Angolul sejteni az „guess”, míg Olaszul „indovinare”, Németul „gefühlen.”
HÁZ – Angol: HOUSE. Német: HAUS. Olasz: CASA (H->C). Hát persze! Mi vettük át a „művelt nyugattól ezt is.” S a HO szógyököt, melyen alapszik e szó, honnan vettük át? Miért kell mindig mindent máshonnan eredeztetni? A HO gyök takarást, fedést, burkolást jelent. Innen a „huny” szavunk, ha lehunyjuk szemünket. Azaz, lefedjük. A HAJ is fed, takar. Angol: HAIR. Német: HAAR (H->B, BuR-ok, aBR-osz!). Olasz: CAPELLO. A hányni, hányás ugyan csak takarást jelent. Szalmát hányni. Az ember a székbe hányja magát. A ruhát a szekrénybe hányni. S a leghasználtabb, amire mindenki gondol, az a gyomor felöklendezése, az is hányás. De a falra hányt borsó, az falra, falnak dobott borsó. A ház jelentésében hasonló a haz-ug vagy han-ta szavunk. Az igazságot lefedni, letakarni. A hon (hun!!!) és haza is burkolást, fedést jelent.
FÉL – félelem (fél-elem). Nem egész. Kételyes. Két-ség – egy-ség. Angol: FEAR, FRIGHT. Német: FURCHT. Olasz: PAURA. Az Angol, Német s Olasz csak félelmet, rettegést jelent. Angolul a fél az „Half” (FL – LF gyökfordulat). Német: Halb, Hälfte. Olaszul pedig „Mezzo, Meta”.
LOP – Angol: ROB. Németül: RAUBEN. Olasz RUBA. A szógyök a „ló”. Aki lop, az lopózik! Lovas nemzet lévén a Magyar, e szóban is megtalálható a ló! A lopakodás nem volt semmi más mint ló háton kúszva mászni és elbújni. Angolul a ló HORSE, Varga Csaba szerint ez a Magyar „horzs”, mint horzsolni. Észlehető egy esetleges R-L hangváltást. Olaszul ugyan „CAVALLO”. Aki ebben nem hallja meg a ló szavunkat... Érdekes hogy a „cavallo” fordítva olvasva a hangtorzulás törvényeit betartva, mintha a „lovag” szavunkra bukkannánk. (CaVaLLo – LoVaG. C (olvasd K)->G) De a rabol szavunk is ebből származik. A rab általában egy ellopott személy. E hangváltozást igazolja a lobban – robban szavunk. A ló alapjában mozgást jelent. Lebeg (levegő – lebegő). Láng – leng. Lohol, liheg stb. Németül a „das ROSS, die RÖSSER, die ROSSE” paripát jelent.
LOBOGÓ – Angolul: FLAG. Németül: FLAGGE. Olaszul: BANDIERA. Lobogó, mert lobog, libeg. Világos! Lobog-lebeg. Ahogy a levegő a lebegő. Ne tévesszen meg senkit ha az Angol és Német szavak f-el kezdődnek. Ez a P-B-V-F hangcsalád és B->F hangváltozás történik, gyökfordulással együtt. LoBoG – BoLoG -> FLaG. S a BoLoG az a bólogat! Szóval, mozgatja fejét előre-hátra, jobbra-balra, mint a szél a zászlót. Az csak ráadás hogy Angolul a repülés „fly, flight”. Németül „flug, fliegen”. Olaszul „volo”. A „leb, lev” szógyök fordítva „vol” lett az Olaszban és FL az Angolban és Németben. Innen sok más szó is mint a levitáció vagy a láng, ami Angolul „flame”. Németül „flamme”. Olaszul „fiamma”. (kiesik az „l” hang) A láng is leng, ugyebár. Csak Magyarban függenek össze a szógyökök és a rájuk épülő fogalmak! Németül a levegő „luft”! De Angolul és Olaszul már „air” és „aria”.
HITEL – Angol, Német, Olasz CReDiT. Hangugrás, H->C, T->D, L->R. HiTeL – CiDeR – CReD(o). A „credo” valójában hitet jelent, hitvallást esetenként, ez Angolul „faith”. Aki hisz az „believer”. Olaszul ugyan csak azt jelenti. Magyarban a „hit” gyökkel kezdődő szavak csak özönlenek: hit – hitves, hitsors, hitvány. A hiú szavunk is ugyan azon gyökből ered. A Német hit „Glaube”.
NYUGALOM – Angol: CALM. Olasz: CALMO. Az első, „nyu” hang lekopott. Az „alom” nem használatos szó, elenben magas hangú változata annál inkább ismertebb. eLeM. Tehát, nyugalom – nyugelem. Hatalom – hatelem, az ami hat, hatásos. Fogalom – fogelem, az ami fog, ami tart, megtart. Például a fogadalom (fogadelem) amit az ember meg fogad. S így lesz nyu-g-alom -> galom -> calm. Hasonló példa Angol nyelvben: gurul -> gu-rul -> rul -> „roll”. Cserép -> cser-ép -> cser -> „jar”. Cser=ker (kerek, kerék), kör. Pl: cser-esznye. (Angol: cherry, Német: kirsche, Olasz: ciliegia (R->L)) Rokon -> r-okon -> okon -> „akin”.
INT – e szógyökre sokszor rábukkanhatunk. Angol: INTENTION. Olasz: INTENZIONE. Mély hangú alakban Olaszul „andare”, ami Magyaul „andalog”. Vagy Angol „entrance, Olasz „entrata”. Bejárat, azon indulunk ki és be. De elvezet egészen az int-ézmény, int-ézet szóhoz is (Angol „institution”, Olasz „instituzione”). Egy intézetben általában elintéznek valamit, s oda járnak az emberek e célból. E szógyök a mozgást jelenti, az intést, az indulást, indítást stb. Az ín is mozog, ahogy az ing is inog! S mi köze az ingnek és az ingerültségnek? A mozgás. Aki ingerült az folyton mozog!
KÉPTELEN – Angol: INCAPABLE. Olasz: INCAPABILE vagy INCAPACE. Egyértelmű hogy melyik az eredeti, az ősi. Mi a képtelen jelentése? Nincs fogalma valamiról, nem tud képet alkotni valamiről. A kép Angolul „image”, Olaszul „imagine”.
PÓR – Angol: POOR. Olasz: POVERO. A pór nép kifejezés a porban elő népre utal, a szegény emberekre. Angolul „dust”. Németul „staub”. Olaszul „polvere”. Némi rokonság van az Olasz szóval ez esetben. Nem biztos ők képesek e összefüggésre rálátni. Olaszban a V (poVero) díszítő hang, mint zűr – zaVar, hős – heVes, kar – kaVar (magas hangon ker – keVer). Kar, ker = kör. Angol poorhouse – pórház, szegények otthona.
GYÖKÉR – Angol: ROOT. Olasz: RADICE. Ebben az esetben is látszik hogy az Olasz nyelv kevesebb torzuláson ment keresztül mint az Angol. Az Angolban zömivel találhatók úgy nevezett Latin szavak, fordítva ez már nincs. Angolul a „radical” is erre utal. Angolban a gyökér szóból (root) egyszerűen elveszett a „k” hang, így lesz „gyökér -> györ”, GY->T hangváltással, majd gyökfordulattal „root”. Az Olasz marad, csak hangugrás történik, GYöKéR – RéGYöK – RaDiCe. Mondjuk, lehetett volna ez is egy szép Magyar szó, gyökér helyett: regyök, rögyök. De elégedjünk csak meg a ReTeK-kel! (Angol „radish”, Német „rettich”, Olasz „radicchio”)
S ha már a gyökérnél tartunk, akkor nem utolsó sorban legyen MAG. Habár az Angolban „seed”, Németül „samen”, Olaszul „seme” (Latin „semen”), ami nem más mint a szem! Egy mag szem. Egy szem mag. Szemecske, szemcse. Azonban az Olaszban a Latinon keresztül amely az Etruszkból származik, s Olasz tudósok szerint (Mario Alinei) az Etruszk egy ősi Magyar tájnyelv, létezik egy NUCA, NUCLEUS. (Olasz noce, nucleo) Ami diót és valaminek magját jelenti. Angolul „nut”. Németul „nuss”. A MaG fordítva GoM, GaM: gamó, gém, gumó. Továbbá gomb, gomba, gombóc. Mind kerekséget fejeznek ki. Ráadásként a Kun (Hun) fordítva NuK, ugyan az „nuca, nucleus”. Tehát MAG. (MaG->GoM->HuN, KuN)
Sok helyen található meg e szavunk más nyelvekben, s mind a magságra, a magasságra, magasztosságra utalnak. Álljon itt néhány példa:
Mac / Mc – mag. A Skót nevekben, amely az apai hovatartozásra utal, akárcsak a magyar “fi”. Apafi, Pálfi, Mihályfi.
Mace – jogar, kormánypálca. Őseink jogarokkal keltek, jártak.
Macro – négyrendű, nagyrendűség (Macro–Micro).
Madam – (nagy-ságos)asszony, úrnő.
Madge – Magy, Margitka. Vagy Maggie – Magi, Magda.
MAGI (Magic) – Magi, Mágus (Olasz MAGO – mágó/magó, mágus). Tehát Magus – Mágus.
Magistral – hatósági, mesteri, parancsoló, fennkölt. És Magistrate – elöljáró, rendőrbíró.
Magma – felszín alatti, olvadt kőzetanyag. A felszínre kerülő magma neve, láva. (Láva – leves!)
Magnanimous – nagylelkű, nemes, nemes gondolkodású.
Magnate – mágnás, főúr.
Magnet – mágnes, vonzás. És Magnetic – mágneses, vonzó, elragadó.
Magnificent – nagyszerű, fenséges, pompás.
Magnitude – nagyság, terjedelem, fontosság.
Magnum – valami nagy méretű.
Maximum – legnagyobb, legfőbb. Maximus – nagyságos. (Max=makz, magz. A mák, makk is egy mag!)
Maharaja – maha raja, maha(sztosság/sztos) (ki)rája (magasztos király, magasztosság királya. Nagy király. mahant=nagy, rajan=király).
Majesty – felség, magasztosság.
Major – őrnagy, nagyobb, fontosabb. Majority – többség.
Majuscule – nagy betű, kezdőbetűk.
Mayor – polgármester.
Matriarch, matriarchal – anyajogrendű, anyajogú. Szanszkrit „Matr”, Latin „Mater”, Német „Mutter”, Angol „Mother” – Magyar (!!!) (lásd Magyar Adorján, Grandpierre Atilla)
Matthew – Máté. Matthias – Mátyás.
Mature – érett.
Maud – Magda.
Mohamet – Mohamed (magasztos, Moh=Mag, nagy, mag-as. Gondoljunk mohó szavunkra!. Med, Méd=a Méd korezmiai Magyarok neve volt. Hasonló példa: Prométheusz – Pro-méthe-usz. Pro=piro, avagy tűz. Méthe=Méde. -us(z) toldalék. Tehát Prométheusz=Piro Méda, Tűz Méda, Tűz Magyar) (lásd Grandpierre Atilla)
Ráadás: Mind ezekből világosan látszik hogy csak a Magyar nyelvvel lehet a többi nyelvet megfejteni!
A Magyar nyelv a nyelvek anyja!
FÉNY – „fine” (Angol), magyarul finom. Ellenben F<->B, NY<->N, bűn – bane (Angol) – bánat. Bane (Angol) – pain (Angol) – péntek. Latinosan, penitencia. A bűn sötétet jelent, valami kellemetlent. Azonos gyökű a bűz, büdös szavunk.
FIGYEL – videó, visual! A figyel szavunk a Czuczor-Fogarasi értelmező szótár szerint az „ügy” gyökből származik. Aki nézve ügyel, az figyel. Eltorzulással átmegy Latinban mint videó, visual. Aki ügyel, annak ügye van, s akinek ügye van, az ügyes. Olaszul ez „audace”, Latinul „audax”, bátor, merész, elbizakodott jelentéssel. Mind két szó esetében, a Magyar ember kiejtésben nehézséget nem lel. Ami fordítva nem mondható, sem az „ü”, sem a „gy” hang se léteznek, nem képesek kiejteni. Egy hasonló példa a rádió, mely nem más mint a ragyo(gó) szavunk eltorzulása! Ami ragyog, az szétsugárzóan terjed. (lásd Végvári József)
ELEM – újból „állítólagos” Latin átvétel, az „elementum”. Az elem lehet valaminek az eleme, része. Ilyen az elem is, amit az elem-lámpába teszünk például. Csak hogy, gyöke az „él” szavunk. Latinul az élet az vita. (VITA! - vitatkozni? Nagyon érdekes.) S ez úgy keletkezik mint az él és eleve, eleven; fél és fele; kér – keres. Magyar nyelvben sok „elem” van. Szer – elem, szerelem. Kegy – elem, kegyelem. Tűr – elem, türelem. Az elem mély hangú változata az „alom”, s ilyen szavakat alkot: Szán – elem, szánalom. Alk – elem, alkalom. (lásd ALK címszó a Czuczor-Fogarasi szótárban.) Úr – elem, uralom. Bíz – elem, bizalom. Vagy egyik legnépszerűbb: él – elem, élelem. Az elem amely életet ad! Mély hangú változata: alam-izsna! Idegen nyelvekben ez „aliment” Angolul, „alimento” Olaszul, s csak hangtanilag tér el az elemi „element-um” szótól. Ennyire egyszerű.
„...a magyarok nyelve mindig magyar volt.”
~ Jókai Mór
Hivatkozások:
Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]
Országh László: Angol-magyar kéziszótár (1993)
Magay Tamás; Országh László: Magyar-angol kéziszótár (1993)
Olasz szómagyarázó szótár http://www.etimo.it/
Angol szómagyarázó szótár https://www.etymonline.com/
Varga Csaba – Szavaink a múltból (Fríg kiadó, 2010)
Varga Csaba – Az angol szókincs magyar szemmel (Fríg kiadó, 2007)
Varga Csaba munkainak rövid gyűjteménye
Ajánlott források:
Az Ősnyelv
Varga Csaba (Magyar Ősnyelv & Ősmúlt)
Varga Géza - Magyar Hieroglif Írás
Borbola János - Egyiptomi ősmagyar nyelv
Darai Lajos - Európa mi vagyunk!
Czakó Gábor
Végvári József
Grandpierre Atilla
Magyarságismeret Alapjai
Szakrális Földrajz
Szakrális Uralom - Archiregnum
Magyar Szemmel A Nagyvilágban - Pap Gábor
Ősi Európa - Boór Ferenc
Őstörténet és ősmúlt - Okrona Tamás
Zentai Ákos (Magyar Ősmúlt & Ősnyelv)
Tamana – Ősnyelv kutatás
Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]
Országh László: Angol-magyar kéziszótár (1993)
Magay Tamás; Országh László: Magyar-angol kéziszótár (1993)
Olasz szómagyarázó szótár http://www.etimo.it/
Angol szómagyarázó szótár https://www.etymonline.com/
Varga Csaba – Szavaink a múltból (Fríg kiadó, 2010)
Varga Csaba – Az angol szókincs magyar szemmel (Fríg kiadó, 2007)
Varga Csaba munkainak rövid gyűjteménye
Ajánlott források:
Az Ősnyelv
Varga Csaba (Magyar Ősnyelv & Ősmúlt)
Varga Géza - Magyar Hieroglif Írás
Borbola János - Egyiptomi ősmagyar nyelv
Darai Lajos - Európa mi vagyunk!
Czakó Gábor
Végvári József
Grandpierre Atilla
Magyarságismeret Alapjai
Szakrális Földrajz
Szakrális Uralom - Archiregnum
Magyar Szemmel A Nagyvilágban - Pap Gábor
Ősi Európa - Boór Ferenc
Őstörténet és ősmúlt - Okrona Tamás
Zentai Ákos (Magyar Ősmúlt & Ősnyelv)
Tamana – Ősnyelv kutatás