“A magyar nyelv a valóság nyelve”
– Kiss Dénes
A magyar nyelvnek van tudata és emlékezete, ahogy azt Kiss Dénes is mondani szokta. Ha a magyar nyelv a valóság nyelve, akkor annyit még hozzá lehetne tenni hogy a magyar nyelv fogalom megnevező nyelv. Egyszóval, a magyar nyelvvel nem lehet mellé beszélni. S nem lehet ezért igazából szét se rombolni. Csak a magyar nyelvtudatnak lehet ártani. Elferdítik a szavak értelmét, tévesen használják a kifejezéseket. Új értelmetlen szavakat és kifejezéseket táplálnak be a köztudatba amelyeknek értelme nem természetes hanem egyezményen alapulnak. Ahogy tudni lehet a nyelv adja a gondolkodását az embernek. Annak szétrombolása a gondolkodás, a szellemiség szétrombolása. Az európai nyelvek gépies nyelvek. Szótár nyelvek. Európa népeinek műveltségei lexikon műveltség. Ha egy adott szó nincs benne a szótárba, az nem számít valódi szónak. Legfeljebb zsargonnak. Vegyünk egy példát: lépde! Vajon mit jelenthetne e szó? Hát persze! Lépcső! De ezt minden magyar megérti, még ha soha nem is hallotta. Na itt a különbség a magyar és a többi európai nyelvek közt. Ez egy élő nyelv! Tán a végtelenségig lehet a szavakat szaporítani. A szótár az csak a hátgerince.
A legfőbb károkozója a nyelvnek a média. (méd-mét, metélni!) A TÉVében a sok szappan opera, a „szór-akoztató” műsorok. Ezekben mind mind gépies nyelvezetet használnak, egy leszűkített szóhasználatot. El lehetne képzelni, valószínűleg így keletkezhetett kezdetek kezdetén is egy szláv vagy latin nyelv többek közt. Egy leegyszerűsített gépies nyelv sajnos egy ilyen szellemiséget is hordoz magával. Vegyünk két példát. Az egyik a vírusként elterjedt „ez nem semmi”. Ez a magyartalan kifejezés főleg azért sértő mert már olyanok szájából is elhangzik akik azért jobban észre kéne vegyék magyartalan mivoltát és hát, éppen történelmünk hamisításának féltárasával foglalkoznak. De már a magyar fűlnek, ha nem máshogy, csak idegennek hangzik. Sérti, karcolja azt. De persze az ismétlés mágiája csodákat tud tenni. Ha valamit sokan ismételgetnek egy idő után az emberek azt hiszik helyes. Holott ennél nagyobb tévedés nincs! A másik példa pedig így hangzik: „-na, mit csinálsz?” mire jön a felelet: „-nem csinálok semmit!” mire a kérdő, s itt van a kutya elásva: „miért? Lehet a semmit is csinálni? Hahaha”
A legfőbb károkozója a nyelvnek a média. (méd-mét, metélni!) A TÉVében a sok szappan opera, a „szór-akoztató” műsorok. Ezekben mind mind gépies nyelvezetet használnak, egy leszűkített szóhasználatot. El lehetne képzelni, valószínűleg így keletkezhetett kezdetek kezdetén is egy szláv vagy latin nyelv többek közt. Egy leegyszerűsített gépies nyelv sajnos egy ilyen szellemiséget is hordoz magával. Vegyünk két példát. Az egyik a vírusként elterjedt „ez nem semmi”. Ez a magyartalan kifejezés főleg azért sértő mert már olyanok szájából is elhangzik akik azért jobban észre kéne vegyék magyartalan mivoltát és hát, éppen történelmünk hamisításának féltárasával foglalkoznak. De már a magyar fűlnek, ha nem máshogy, csak idegennek hangzik. Sérti, karcolja azt. De persze az ismétlés mágiája csodákat tud tenni. Ha valamit sokan ismételgetnek egy idő után az emberek azt hiszik helyes. Holott ennél nagyobb tévedés nincs! A másik példa pedig így hangzik: „-na, mit csinálsz?” mire jön a felelet: „-nem csinálok semmit!” mire a kérdő, s itt van a kutya elásva: „miért? Lehet a semmit is csinálni? Hahaha”